Egy bátor lépés keretében az amerikai kongresszus üléstermében FKA Twigs, más néven Tahliah Debrett Barnett, angol énekesnő ismertette az engedély nélküli deepfake-ek potenciális veszélyeit az előadóművészekre. A mesterséges intelligencia (AI) átalakítja a digitális média tájképét, ezért Barnett úgy döntött, hogy saját kezébe veszi a dolgokat, és digitális kettőse létrehozásával oldja meg a helyzetet.
Ez az innovatív lépés lehetővé teszi digitális másának, hogy kapcsolatba lépjen a rajongókkal és a sajtóval, ezzel lehetővé téve az előadónak, hogy teljes figyelmét a zene készítésének szentelje. A kongresszusi meghallgatás része volt egy tágabb párbeszédnek, amely a bírói felügyelet érdekében történő AI szabályozás mellett érvel, különösen az olyan technológiák vonatkozásában, amelyek engedély nélkül manipulálják az előadók azonosítását.
Barnett digitális klónja forradalmi megközelítést jelent az szórakoztatóiparban, amely ellenőrzést és beleegyezést mutat be az AI felhasználásában. Kijelentette, hogy bár nagyra értékeli az AI által nyújtott eszközöket, azokat az előadó felügyelete alatt és egyértelmű engedéllyel kell használni.
Az ő kérése a törvényhozók felé hangsúlyozta az ügy rendezésének sürgősségét, hogy védje az alkotói jogokat és az intellektuális tulajdon jogait. Ezzel az állásponttal összhangban több mint 200 nemzetközi művész, köztük olyan neves nevek, mint Nicki Minaj, Billie Eilish és Katy Perry, kiálltak az AI alkalmazások felett fokozottabb ellenőrzésen, követelve tisztességes kompenzációt a művészek számára, akiknek a művészetét egyébként engedély nélküli AI beavatkozások veszélyeztethetik.
Az engedély nélküli deepfake-ek elleni jogi védelem fontossága a zeneiparban
Az egyik fő aggodalom, amelyet FKA Twigs és hasonló művészek éreznek, az ő képük és hangjuk engedély nélküli felhasználása a deepfake technológiával. Ezek a hiteles zenei és vizuális alkotások képesek azonosítani az egyeseket, potenciálisan kárt okozva az előadó hírnevében, magánéletében és pénzügyi érdekeiben. Az AI technológia fejlődésével nő a valósághű deepfake-ek előállításának lehetősége, növelve az esetleges visszaélések valószínűségét.
A témával kapcsolatos kulcskérdések a következők:
– Hogyan lehet törvényeket alkotni az előadók védelmére a deepfake technológia visszaélései ellen anélkül, hogy gátolná az innovációt és a szabad kifejezést?
A válaszok közé tartozhat a pontosított jogszabályokról szóló megbeszélések, amelyek kifejezetten a rosszindulatú felhasználást célozzák meg, anélkül hogy túlzottan korlátoznák az AI kutatást vagy a parodisztikus tartalmak létrehozását például.
– Milyen lehetnek azok a következmények az intellektuális tulajdonjogok megsértése esetén, ha egy művész arcképe engedély nélkül kerül felhasználásra?
Az engedély nélküli deepfake-ek szerzői jog, védjegy vagy az előadó nyilvános jogainak megsértéseként tekinthetők, ami a műveik vagy személyes márkaértékük értékének csökkentésével járhat.
– Ki felelős, ha terjed egy deepfake?
Ezzel összefüggésben vita tárgya lehet a felelősség, hogy az a deepfake készítőjénél vagy azoknál a platformoknál legyen-e, amelyek terjesztik ezeket az anyagokat, vagy mindkettőnél.
Kulcs kihívások és vitás kérdések:
Ezen a területen jelentős kihívás azonosítása a kártékony deepfake-ek és azok között, amelyeket jogos célból, mint például a szatíra, a kutatás vagy az alkotói kifejezés céljából hoztak létre, megkülönböztetése. A szándék és a potenciális kár meghatározása kulcsfontosságú a rosszindulatú deepfake-ek elleni jogalkotásban.
Egy másik probléma az internet nemzetközi jellegében rejlik. Még ha egy országban törvényeket hoznak, azoknak lehet korlátozott hatása az egy másik joghatóságban előállított vagy hostolt tartalomra, bonyolítva a végrehajtást.
Szintén felmerülnek adatvédelmi aggályok; mivel a törvényhozás az előadókat védi, biztosítani kell, hogy ez ne legyen sértés a felhasználók és a készítők jogai iránt a digitális térben.
Előnyök és hátrányok:
Előnyök:
– Védi az előadók jogait és ellenőrzését saját képük és hangjuk felett.
– Egy jogi keretrendszer elrettentheti a kártékony deepfake-ek létrehozását és terjesztését.
– Felvevés az egyének digitális ábrázolásainak beleegyezésének fontosságát.
Hátrányok:
– Globálisan nehéz lehet a jogszabályok érvényesítése.
– Léteznek olyan kockázatok, hogy túlságosan általános jogszabályok esetleg korlátozhatják az AI és a szabad kifejezés jogos felhasználásának lehetőségét.
– Az engedély nélküli deepfake-ek miért tartalmaznak kihívást jelentő törvényi kritériumokat is lehet létrehozni.
További információkért és folyamatos vitákért az AI és annak különböző szektorokra gyakorolt hatásai kapcsán, látogasd meg a következő hiteles forrásokat:
– Mesterséges Intelligencia fejlesztések: IBM AI
– A deepfake-ek megértése és hatásuk: NVIDIA
– AI körüli politikai és jogi megfontolások: Electronic Frontier Foundation
Fontos az utolsó frissítések és pozíciók követése ezektől és más hatóságoktól ahogy a jogi védelemmel kapcsolatos vita az engedély nélküli deepfake-ekkel szemben tovább folytatódik.