Az AI kihasználása ellen irányuló védelem keresése: Április elején nívós brit zenészek kollektívája, köztük Jess Glynne, a Mumford and Sons zenekar, Sam Smith és Zayn Malik, aláírásukkal támogatták a nemzetközi szinten arra irányuló felhívást, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak az mesterséges intelligencia helytelen alkalmazásával szemben. Úgy vélik, elsődleges aggodalmuk az, hogy megakadályozzák az AI zsákmányoló lopását az énekesi stílusokban és művész hasonmásaiban.
Parlamenti cselekvési felhívás: Egy zene iránt elkötelezett kétpárti parlamenti csoport nyomatékos felhívást tett a kormány beavatkozása érdekében, hogy szabályozza az mesterséges intelligencia használatát a zenei területen belül. Az általuk vázolt stratégia magában foglalja az „egyéni személyiségi jogok meghatározását a készítők és művészek védelme érdekében a visszaélések és hamis támogatások ellen,” amint az egy szerdán közzétett jelentésben kiderült. Az előterjesztett jogszabályoknak további intézkedéseket kell tartalmazniuk annak érdekében, hogy megvédjék a zenészeket az AI azon potenciális veszélyeitől, amelyek fenyegethetik megélhetésüket.
Figyelmeztetés az ellenőrizetlen AI fejlesztések ellen: A kereszt-párti csoport elnöke, a Munkáspárti MP, Kevin Brennan, hangsúlyozta az ellenőrizetlen mesterséges intelligencia fejlesztés súlyos veszélyeit, amelyek fenyegetik a zenészeket és az Egyesült Királyság zeneiparát. Brennan azonban elismerte az AI pozitív hatásait az innováció elősegítésében és a művészek inspirálásában. Rámutatott azokra a szükségletekre, hogy olyan politikákat hozzanak létre, amelyek kihasználják az AI előnyeit, miközben csökkentik a kockázatokat, hasonlítva az AI-t egy szolgálóhoz, amely félelmetes uralkodóvá válhat, ha nem megfelelően irányítják.
Az Elvis-törvény előzménye az Egyesült Államokban: Az MP-k jelentése rámutatott az USA Tennessee államában történt közelmúltbeli jogi előrelépésekre, amelyet ‘Elvis-törvényként’ emlegetnek. Ennek a jogszabálynak az alapján az AI-t megtiltják az énekesek hangjainak lemásolását anélkül, hogy explicit beleegyezést kapnának. Az Egyesült Királyság törvényhozói ebből inspirálódtak, és úgy vélik, hogy az Egyesült Királyságnak nem kell lemaradnia nemzetközi partnereitől az alkotók egyedi személyiségének védelme vonatkozásában.
Bár az Egyesült Királyság jelenleg élvez bizonyos védelmet, mint például a „passing off” jogok, amelyek megakadályozzák az utánzást a kereskedelmi területen, az ilyen jogszabályok hatékonysága az ‘deepfake’ hamisításokkal szemben még nem igazolt. A kormány szóvivője elkötelezett a művészek és a kreatív szektor támogatása mellett az AI lehetőségeinek kihasználásában, hangsúlyozva a bizalmat és átláthatóságot ebben a közös erőfeszítésben. A kormánytisztviselők szorosan együttműködnek az érdekelt felekkel és ígérik az időszerű frissítéseket.
Az AI használatának ugrásszerű növekedése a zenei alkotásban: Az AI térnyerése a zeneiparban túlmutat a potenciális kockázatokon; egy új zenei alkotások korszakát vezeti be. Az AI eredeti hangszereket tud komponálni, audió masteringet végezni, sőt akár teljes dalokat is generálhat dalszöveggel együtt. Ezek a technológiai fejlesztések demokratizálhatják a zenei termelést, lehetővé téve több egyénnek, hogy alkossanak és osszanak meg zenét, ugyanakkor jelentős kérdéseket vetnek fel az eredetiség és a szerzői jogok tekintetében.
Szellemi tulajdonjogi törvények: Az AI által generált tartalmakkal kapcsolatos finom kihívásokat nem biztos, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogi (IP) jogszabályok elégségesen fel vannak szerelve. Azon vitát, hogy az AI jogosan birtokolhat-e szerzői jogokat, a létrehozott művekkel kapcsolatos jogokat és hogy az AI létrehozóinak miként van köze mindehhez, folyik. Az Egyesült Királyságban a 1988-as Szerzői Jogi, Formatervezési és Szabadalmi Törvény jelenleg nem ismeri el az AI-t mint szerzőt, bár a jogszabályok folyamatosan fejlődnek az új technológiai környezetekhez való igazodás érdekében.
A munkahelyek jövője a zeneiparban: Egy fontos kérdés, hogy az AI miként fogja érinteni a munkahelyeket a zeneiparban. Az AI potenciálisan helyettesítheti bizonyos szerepeket, különösen a zenei termelés területén, ami potenciálisan hatással lehet a munkahelyekre a producerek, hangmérnökök és session zenészek körében.
Egy erkölcsi dimenzió: Az etikai kihívások közé tartozik az AI képessége a deepfake-ek generálására, ami kételyeket vet fel a beleegyezés, az autenticitás és a félrevezetés tekintetében. Az AI fejlesztésével azon képesség, hogy a valóságot megkülönböztessék az AI által generált tartalomtól, egyre nehezebb lehet, aminek hatásai lehetnek a nyilvános bizalomra.
Az AI előnyei a zene területén:
– Innováció: Az AI nyomában járó kreativitás határait képes megtolni olyan egyedi kompozíciók és hangzásvilágok létrehozásával, amelyekre az emberek esetleg nem tudnak gondolni.
– Elérhetőség: Az AI segíthet a zenei alkotásokhoz való hozzáférést szélesebb rétegek számára, akik nem rendelkeznek formális zenei képzéssel.
– Hatékonyság: Az AI felgyorsíthatja a zenei termelési folyamatot a trackek masteringjétől kezdve a háttérzenéket készítő filmekhez és játékokhoz.
Az AI hátrányai a zene területén:
– Művészeti identitás elhomályosulása: Az AI képessége, hogy utánozza az artisták stílusát, azonosítás nélküli felhasználáshoz vezethet egy művész ‘hangjának’ vagy identitásának.
– Hatás a foglalkoztatásra: Az AI helyettesítheti az emberi szerepeket a zenei termelési folyamatban, ami munkahelyek elvesztéséhez vezethet a producerek, hangmérnökök és session zenészek körében.
– Szerzői jogi kérdések: Az AI által generált tartalmak kihívást jelentenek a jelenlegi szerzői jogi törvények számára, és problémákat vetnek fel a tulajdonjoggal és a jogdíjakkal kapcsolatosan.
Ahhoz, hogy tájékozott maradjon az AI és a szabályozások terén, érdemes figyelemmel kísérni a prominens technológiai és zeneipari szervezetek frissítéseit. Az aktuális területek közé tartoznak a szervezetek, mint az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdon Hivatala Szellemi Tulajdon Hivatal, valamint a nemzetközi tech politikai források, mint például a WIRED. Ha a legfrissebb AI-es és etikai vitákat követné, érdemes ellátogatni az AI Policy oldalra vagy az Frontiers folyóiratokra, amelyek multidiszciplináris kutatásokat publikálnak, bár az utóbbi inkább akadémiai jellegű.
Hatékony jogszabályok kidolgozása, amelyek megvalósítják a kreativitás és innováció táplálásának kettős célját, miközben védelmet biztosítanak az artisták jogai számára az AI korában, kulcsfontosságú kihívás, amellyel a döntéshozóknak szembe kell nézniük. Az iparág figyelemmel kíséri, hogy az Egyesült Királyság és más országok hogyan navigálnak ezeken a bonyolult jogi és etikai vizeken.