Logan Paul podcastjében egy érdekes bejelentés szerint Donald Trump elismerte, hogy mesterséges intelligencia által készített beszédet használt. Ez a figyelemre méltó esemény akkor történt, amikor Trump találkozott egy vezető alakú technológiai személlyel, aki szóbeszédet készített neki a helyszínen, miután feltette a kérdést, hogy Trumpnak beszédet kell-e tartania. Mindössze 15 másodpercnyi gépelés után Trump elé tárult egy gyönyörűen megírt beszéd, amelyet azonnal el is döntött használni, kifejezve csodálatát a technológia iránt.
Trump, a mesterséges intelligencia képességeitől lenyűgözve, megfigyelte, hogy ilyen technológia jelentheti a beszédírók végeét, ahogy eddig ismertük őket. Csodálta az AI retorikai képességét a nyilvános beszédekben, de elismerést nyilvánított az ezzel járó potenciális veszélyeknek is. Óvatossága kiterjedt a deepfake technológiával kapcsolatos kockázatokra is, elképzelve egy olyan szituációt, amikor egy kitalált hang hamisan riasztja az embereket egy nukleáris támadásról az Egyesült Államok ellen, Trump így felismerve az AI sötétebb következményeit azok mellett az életszerű használati módjait.
Bár Trump nem részletezte az eseményt, amikor az AI által generált beszédet használta, ez az anekdota megvilágítja Trump véleményét arról, hogy az mesterséges intelligenciát „szuperképességként” értelmezze, amely képes lenyűgöző teljesítményekre, ugyanakkor figyelembe kell venni a potenciális kockázatokat is.
Az Mesterséges Intelligencia (AI) beszédíró segédje jelentős technológiai fejlődést képvisel, amely hatással van különböző ágazatokra, beleértve a politikát. Íme néhány kulcsfontosságú kérdés, kihívás és vitakérdés az AI használatával kapcsolatban a beszédek írásában:
Kulcskérdések:
1. Hogyan készít beszédeket az AI? Az AI beszédíró szoftverek általában gépi tanulási algoritmusokat használnak, amelyeket hatalmas beszédek és szövegek adathalmazon képeznek ki, hogy olyan tartalmat generáljanak, amely megegyezik egy adott stílussal vagy témával.
2. Teljes mértékben képes-e az AI a beszédírók helyettesítésére? Bár az AI gyorsan létrehozhat tartalmat, vannak finomságok és érzelmi intelligenciára vonatkozó aspektusok, amelyek eddig általában emberi érintést igényelnek.
Kulcs kihívások és viták:
1. Hitelesség: Az AI által generált beszédek felvetik a hitelességgel kapcsolatos kérdéseket a beszélő hangja és üzenete iránt, mivel a tartalom nem az egyén által származik.
2. Felelősségre vonhatóság: Ha az AI által létrehozott beszéd tartalmaz hibákat vagy vitatott állításokat, felmerül a felelősségre vonás kérdése. Ki a felelős – az AI fejlesztője, a felhasználó vagy maguk az algoritmusok?
3. Állásvesztés: Ahogy sok AI alkalmazás esetében, aggodalom merül fel a beszédíró AI általi szakmai elbocsátás miatt.
Előnyök:
– Hatékonyság: Az AI gyorsan tud beszédeket generálni, lehetővé téve gyors reagálást dinamikus környezetben.
– Konzisztencia: Az AI képes fenntartani egy konzisztens stílust és hangnemet, amit több emberi írónak nehéz elérnie.
– Rugalmasan alkalmazható: Az AI eszközök potenciálisan testreszabhatóak lehetnek különböző közönségek és alkalmak számára, ezáltal sokoldalú kommunikációs eszközök.
Hátrányok:
– Emberség hiánya: Az AI nem feltétlenül képes elkapni az érzelmi finomságokat és az emberi beszédírók finomságait.
– Missbrauch potenciálja: Az AI eszközök felhasználhatók félrevezető információk terjesztésére vagy beszédek megkoholására, amire Trump felhívta a figyelmet.
– Adat elfogultság: Az AI beszédírási eszközök fenntarthatják a tanítóadatokban jelenlévő elfogultságokat, ami sztereotip vagy egyoldalú beszédeket eredményezhet.
Mélyebb ismeretekhez az mesterséges intelligenciáról széles körben, az alábbi hiteles forrásokat keresheti fel, például:
– IBM Watson
– Amerikai Mesterséges Intelligencia Egyesület
– Úgy néz ki, hogy lehet, hogy inkább közvetlenül a webhelyre keresve, mint a Wikipédia oldalára mutatva.
Ne felejtse el, amikor az AI-t és annak alkalmazásait kutatja, elengedhetetlen figyelembe vennie mind a transzformációs potenciált, mind az etikai szempontokat az alkalmazásában.
The source of the article is from the blog shakirabrasil.info