Az IMF tisztségviselője figyelmeztet az automatizálás kockázataira
Gita Gopinath, az IMF helyettes ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az általános mesterséges intelligenciára való támaszkodás fokozhatja a lehetséges gazdasági visszaeséseket. Ez a technológia ugyan növelheti a termelékenységet és elősegítheti a növekedést, ugyanakkor kihívásokat is hozhat, különösen a munkaerőpiacon.
Az általa a Financial Times-nak adott interjúban, amelyről a Reuters számolt be, Gopinath kiemelte az országok számára fontosnak tartott fontosságot, hogy újragondolják megközelítésüket azoknak a munkavállalóknak a támogatásában, akiknek állása technológiai fejlődések miatt elavulhat. Kiemelte, hogy bizonyos országokban az állástalanoknak nyújtott segélyzés bővítése lehet szükséges ennek a átmenetnek a kezeléséhez.
Az IMF kutatása szerint a fejlett gazdaságokban akár 30%-os a munkahelyek kockázata az új technológiák miatt, míg a feltörekvő piacokon és alacsony jövedelmű országokban ez az arány 20%-ot és 18%-ot is elérheti. Az AI hatása a gazdaságokra és pénzpiacokra akkor lehet látható, amikor lelassulás következik be, amit Gopinath arra figyelmeztetett, hogy „teljes körű krízissé” fajulhat, ha az új technológiák társuló kockázatait nem kezelik kellőképpen.
A riasztás egy mesterséges intelligencia csúcstalálkozón tett megfigyelései után érkezett, amelyet Svájcban tartottak, kiemelve az elővigyázatos intézkedések sürgősségét annak érdekében, hogy enyhítsék az AI lehetséges káros hatásait a globális munkaerőre és gazdaságra.
A cikk tartalma alapján számos kérdés, tény és megfontolás releváns a munkaerő támogatásának újragondolásához az automatizálás korában:
Kulcskérdések:
1. Milyen típusú munkahelyek vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve az AI és az automatizáció miatt?
2. Hogyan tudják az országok alkalmazkodni az állástalan segélyekhez és a társadalombiztosítási hálóhoz az automatizáció okozta változások kezelése érdekében?
3. Milyen proaktív lépéseket tehetnek a döntéshozók az AI miatti munkaerőre gyakorolt káros hatások enyhítése érdekében?
Válaszok:
1. A legnagyobb veszélynek kitett munkakörök az ismétlődő feladatokkal vagy kiszámítható mintákkal rendelkező munkák. Ide tartoznak a gyártás, adatrögzítés és ügyfélszolgálati szerepek.
2. Az országoknak talán az állástalanoknak nyújtott juttatások időtartamának és összegének növelése, átképzési programok biztosítása, valamint azon iparágak támogatása szükséges, amelyek kevésbé lesznek automatizálva.
3. A döntéshozók az oktatásba és a készségfejlesztés programokba való befektetés révén, az STEM területek támogatásával, az új szektorokba való támogatás révén és olyan politikák kidolgozásával, amelyek az emberi munkaerőt kiegészítik, segíthetnek enyhíteni az AI hatásait.
Kulcskérdések és viták:
– Viták zajlanak arról, hogy az átmenetnek a munkavállalók átképzésére vagy egy általános alapjövedelemmel való biztosítására kellene-e prioritást adni.
– Néhányan úgy vélik, hogy az automatizálás akkora mértékben fog új munkahelyeket teremteni, mint ahányat megszüntet, míg mások szerint a nettó hatás negatív lesz a foglalkoztatásra.
– Az innováció iránti igény és az esetleges társadalmi költségek, mint a egyenlőtlenség és a munkavállalók elmozdítása közti egyensúlyozás kihívása.
Előnyök és hátrányok:
– Az automatizáció előnyei közé tartozik a növekedő termelékenység, hatékonyság és potenciálisan magasabb gazdasági növekedés. Új iparágak és munkalehetőségek megjelenéséhez is vezethet olyan területeken, mint az AI karbantartás és felügyelet.
– A hátrányok közé tartozik a munkavállalók elmozdítása, a készséghiányok, a növekvő egyenlőtlenség és a társadalmi támogatási rendszerek átalakításának kihívása.
A témához kapcsolódó linkek megtalálhatók olyan nemzetközi gazdasági szervezeteknél és technológiai politikai gondolkodóknál, amelyek gyakran foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, mint például:
– International Monetary Fund (IMF)
– Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD)
– World Economic Forum (WEF)
– MIT Technology Review
Ezen szervezetek gyakran vitákat és publikációkat tartanak a munkaerő automatizációs korával kapcsolatban.
The source of the article is from the blog elblog.pl