Kína és Egyesült Arab Emírségek közötti új technológiai együttműködés a globális rivalizálások közepette

Az állandóan változó nemzetközi szövetségek és technológiai fejlesztések felőrölik az útját két ország kapcsolatainak megerősítésének, Kína és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) különösen nagy hangsúlyú kapcsolatokról árulkodnak, különösen a mesterséges intelligencia (AI), informatikai technológia és új energiaforrások terén. Ez a mozgalom kiemelkedett a közelmúltban Pekingben megtartott találkozó során, ahol Kína elnöke, Csí Ping, és az EAE elnöke, Sejk Mohamed bin Zajed al-Nahjan részt vettek.

Az EAE az AI által teremtett hullámon lovagol, és arra törekszik, hogy erősítse high-tech szektorait, annak ellenére, hogy Washington erős nyomást helyez az országra. Azonban ezek a nyomások nem tántorították el a Közel-Keleti hatalmas országot a szorosabb együttműködéstől Kínával, a Hong Kong-i South China Morning Post szerint.

A megfigyelők kiemelik, hogy az Abu Dhabi és Peking közötti szorosabb kötelékek nem vészhelyzet. A szakértők szerint Abu Dhabi kulcsfontosságú híd lehet az Egyesült Államok és Kína között, akik kapcsolata feszültségekkel tarkított.

Kína kifejezte támogatását az EAE független fejlődése, szuverenitása és biztonsága, valamint fejlesztési érdekei iránt. Csí elnök kijelentette, hogy a kétoldalú politikai bizalomra támaszkodva Kína törekszik a közös munka erősítésére. Ezen elv alapján Csí Ping és az EAE elnöke megkötöttek együttműködési megállapodásokat, a „Selyemút” kezdeményezés finanszírozásától a technológiai, kulturális, turisztikai és nukleáris energiaipari partnerségekig.

Az EAE és Kína közötti kereskedelem virágzik, a 2022-ben duplázódó számokkal az 2018-assal összehasonlítva. Egyidejűleg Kína 12 milliárd dollárt fektetett az arab országba. A két ország együttműködése tovább terjeszkedett a repülési iparágba és az 5G technológiai szektorokba, területekre, ahol a nyugati országok kémkedéssel kapcsolatos aggodalmak miatt megtiltották a kínai cégeknek a részvételt.

Annak ellenére, hogy az EAE a Közel-Kelet gazdasági motorjaként számon tartott, vannak olyan szektorok, amelyek lemaradnak. Szembetűnő a hiány az AI szakértőkből és profiokból, akikre szükség lenne az áttéréshez a magasabb szintű technológiákra. Kína készen áll ezeket a hiányokat pótolni, ahogyan Saopiao Ven, a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének Közel-Kelet-szakértője is megemlítette.

Ezek a szektorok azon területek, ahol az Egyesült Államok és Kína technológiai riválisgá változhat. Például az USA figyelmeztette az EAE-ban székelő AI céget, a G42-t a kínai kapcsolataira, és felvetette annak lehetőségét, hogy blokkolja a technológiai átadásokat, hogy megakadályozza az EAE-t a kínai holdmissziókban való részvételben.

Barbara Leaf, az Amerikai Egyesült Államok Közel-Keleti Ügyekért felelős államtitkára kijelentette, hogy bár az USA nem követeli meg szövetségeseitől, hogy választaniuk kelljen Kína és az USA között, mégis vannak „No-go” zónák az előrehaladott technológiában. Közben James Dorsey szakértő azt sugallta, hogy Abu Dhabi és Peking között növekvő barátság nem visszafordíthatatlan, és az USA leállíthatja az előrehaladott technológiák átadását az EAE részére, ha fenyegetve érzi magát. Ez az állítás tükröződik azzal is, hogy az Egyesült Államok egy 50 darab F-35 vadászbombázó értékesítésének leállítása mellett döntött az EAE-nek a két ország közötti katonai együttműködési aggodalmai miatt.

Az EAE és Kína közötti együttműködés az új technológiák területén lehetőségeket és kihívásokat egyaránt kínál a geopolitikai színtéren.

Kulcskérdések:
1. Milyen stratégiai okai vannak az EAE technológiai együttműködésének Kínával?
2. Hogyan tekint az Egyesült Államok az EAE-Kína technológiai együttműködésre?
3. Hogyan lehet ez az együttműködés befolyásolni az előzőleg meglévő globális szövetségeket?

Válaszok:
1. Az EAE vezetővé kíván válni a high-tech iparágakban, és úgy tekinti a Kínával való együttműködést, mint egy előnyös eszközt a globális technológiai versenyben való részvételhez.
2. Az USA kifejezi kémkedéssel és érzékeny technológiák átadásával kapcsolatos aggodalmát, aminek következtében óvintézkedéseket tesz, például a F-35 vadászbombázók ÉAE megállapodásának leállításával.
3. Ez az együttműködés megterhelheti az EAE kapcsolatait a hagyományos nyugati szövetségeseivel, újraalakíthatja a nemzetközi partnerségeket, és esetleg megváltoztathatja az erőviszonyokat a Közel-Keleten és általában a globális kapcsolatokban.

Kihívások és Kontroverziák:
Az egyik nagy kihívás az EAE számára, hogy meg kell oldania a kínai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal fennálló hagyományos partnersége mellett. Az USA előrehatározott „No-go” zónákat állított fel az előrehaladott technológiában, és képes korlátozni a szövetségesek hozzáférését a kritikus technológiákhoz, ha a nemzetbiztonság veszélyeztetve van.

Ezen felül kihívást jelent a helyi szakértelem kialakítása az AI és más fejlett technológiák terén az EAE-n belül. Míg Kína támogatást tud nyújtani és azonnal tudja pótolni ezeket a hiányosságokat, az EAE talán saját tehetségdiplomáciai programokat tűz ki célul, hogy biztosítsa a szuverenitást és fenntartható high-tech gazdaságot.

A kontroversia főként a technológiaátadással járó potenciális kockázatok körül forog, beleértve a kémkedést és a külföldi befolyás miatti túlzott függőséget. Továbbá, aggodalomra ad okot az EAE szerepének esetleges hígulása a meglévő stratégiai szövetségek, különösen a nyugati országokkal való kapcsolataiban.

Előnyök és Hátrányok:
Az EAE-Kína technológiai együttműködés előnyei közé tartozik a gazdasági fejlesztés, a kőolajfüggőségtől való diverzifikáció, és a magas keresletű technológiai szektorok gyors fejlődése. Kína befektetése az EAE-be megerősíti az utóbbi pozícióját mint egy futurisztikus gazdaságot és egy technológiai központot a Közel-Keleten.

Azonban a hátrányok közé tartozik az EAE biztonsága és magánéletének potenciális veszélyeztetése a kínai technológiával kapcsolatos félelmek miatt, különösen a kémkedéssel kapcsolatban. Ez esetleg nemzetközi következményekkel járhat, például korlátozásokat a nyugati országokból származó technológiai kereskedelemben. Ezen kívül, a Kínával szembeni túlzott függőség lehetővé teheti az EAE számára a geopolitikai változások és befolyás alá kerülés veszélyét.

További információkért a kapcsolódó témákról, látogasson el az érintett országok és szervezetek hivatalos oldalaira:
Kínai Népköztársaság
Az Egyesült Arab Emírségek Kormányának Portálja
Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma

The source of the article is from the blog aovotice.cz

Privacy policy
Contact