A mesterségekben bekövetkező változások az Mesterséges Intelligencia (AI) által kezdeményezettek vitákat indítottak el az ökonómiai növekedés, munkahelyi leépítés és az emberi jólét közötti dinamikáról. A Goldman Sachs gazdasági szakértői korábban optimista kilátásokat fogalmaztak meg az AI-vel kapcsolatban, és előrejelzéseik szerint a fejlett nyelvtanulási modellek, mint például a ChatGPT, jelentős zavarokat okozhatnak a munkaerőpiacon. Előrejelzéseik szerint akár 300 millió teljes munkaidős pozíció is automatizálódhatna a legfontosabb gazdaságokban, ami különösen érintené az ügyvédeket, az adminisztratív személyzetet és talán magukat az ökonómokat is. Az Egyesült Államokban és Európában is jelentős részben az állásokat hajlamosnak tartják az AI okozta automatizálásra.
Ellentétben ezzel az optimizmussal, a Goldman Sachs gazdasági előrejelzései szerint a generatív AI technológiák esetleges termelékenységi robbanásokat hozhatnak, melyek akár 7%-kal is növelhetnék a globális GDP-t tíz év alatt. Továbbá, az AI-be való folyamatos befektetési növekedés az 1990-es évek szoftver boomjához hasonlóan 2030-ra az AI befektetése közelíthet a GDP 1%-ához az Egyesült Államokban.
Azonban, az Egyesült Államokbeli technológiai közgazdász, Daren Acemoglu kétségbe vonja az ilyen előrejelzéseket. Arra hívja fel a figyelmet, hogy nem minden automatizálási előrelépés eredményez növekvő munkaerőtermelékenységet, és rámutat arra, hogy a cégek gyakran azért alkalmaznak automatizálást, hogy növeljék a nyereségüket, nem feltétlenül a termelékenységet vagy a társadalmi igényeket. Acemoglu konzervatívabb becslései szerint az összetevő termelékenység (TFP) csak szerény növekedést mutatna, évente csak egy kisebb növekedést az összetevő termelékenységben.
Ezen felül, Acemoglu figyelmeztet az AI által potenciálisan növekvő jövedelemkülönbségekre, arra utalva, hogy az alacsony iskolázottságú nők bérveszteségekkel szembesülhetnek, miközben a tőke és a bérek közötti rés egyre csak nő. Az AI bevetése, miközben potenciálisan növelheti a GDP-t, ugyanakkor a társadalmi jólét csökkenéséhez vezethet azáltal, hogy támogatja a megtévesztő társadalmi hálózatokat és felerősíti a digitális hirdetéseket.
Végül, aggályok merülnek fel az AI alkalmazásával kapcsolatban a vezetői funkciókban, a munkatársak monitorozásában és a munkaidők megszabásában. Ez az erőviszonyok eltolódása a munkáltatók felé Harry Braverman 1974-es megfigyeléseivel egybehangzik, melyek az automatizációnak köszönhető munka értékének leértékeléséről és a készségek degradációjáról szólnak. Acemoglu elismeri a generatív AI potenciális előnyeit, de úgy véli, hogy ezek az előnyök elérhetetlenek maradnak az iparág és leggyakoribb generatív AI modellek alapvető újraorientálódása nélkül.
Az AI hatásai a készségfejlesztésre és a munkahelyi fejlődésre
Bár a cikk beszél arról, hogy az AI képes automatizálni bizonyos pozíciókat, fontos figyelembe venni, hogy az AI átalakíthatja a munkákat is, nem csak kiiktathatja őket. A munkahelyi szerepek valószínűleg az AI integrációjával fognak fejlődni, ami új készségek elsajátítását igényli a dolgozóktól. Fokozott hangsúlyt kap a folyamatos tanulás, a digitális műveltség és a kreativitás, miközben a gépek kezelik a rutinfeladatokat. A Világgazdasági Fórum szerint a munkamegosztás megváltozik az emberek és a gépek között, és azt sugallja, hogy 2025-re a gépek több jelenlegi munkafeladatot végeznek majd, mint az emberek, összehasonlítva a mai helyzettel.
Az AI etikai és irányítási kérdései
Egy kulcsfontosságú probléma az AI etikus alkalmazása a munkahelyen. Az AI-k képessége, hogy figyelje és értékelje a munkát, etikai kérdéseket vet fel a magánélet és a munkavállaló megfigyelése kapcsán. Az AI irányítása is kérdéseket vet fel, mint például az Európai Bizottság irányelvei a megbízható AI-ról, amelyek hangsúlyozzák a humánus felügyelet, az átláthatóság és az elszámoltathatóság szükségességét az AI rendszerekben.
Az AI előnyei és hátrányai a munkahelyen
Az egyik előny, hogy az AI növelheti a termelékenységet és az gazdasági növekedést, de ezt egyensúlyba kell hozni a lehetőséggel a munkahelyek elvesztésére és a jövedelemegyenlőtlenségre. Az AI képes javítani a vállalkozások működését és lehetőséget ad személyre szabott szolgáltatásokra és innovatív termékkínálatra.
Azonban az állások automatizálása munkanélküliséget vagy alul foglalkoztatást is okozhat, különösen a rutinfeladatok vagy alacsony készségszintű pozíciók esetében. Emellett az AI rendszerekre való támaszkodás emberi szakértelem vesztéséhez vezethet, valamint elfogultsághoz, ha az AI-t nem megfelelően tervezték és kezelik.
Viták és kihívások
A vita folytatódik afelől, hogy az AI több állást fog-e teremteni, mint amennyit megszüntet, valamint hogy az új munkahelyek elérhetők lesznek-e a diszlokált munkaerő számára. Viták folynak a kormányzati és társadalmi válaszlépések üteméről és terjedelméről az AI által előidézett változásokra. Ezek a kihívások azon összehangolt erőfeszítéseket igénylik, amelyeket a döntéshozók, oktatási vezetők, iparági vezetők és munkavállalók között kell megszervezni annak érdekében, hogy egy olyan munkaerő álljon rendelkezésre, amely képes a mesterséges intelligencia vezérelte gazdaságban virágzásra.
További információkért az AI és annak hatásairól a munka és a jólét jövőjére vonatkozóan, az alábbi főbb domén linkei értékes forrásokat kínálnak:
– World Economic Forum
– Goldman Sachs
– European Commission
Ezen domainek átfogó elemzéseket és megbeszéléseket kínálnak az AI hatásairól a munka, társadalmi kérdések, etika és gazdaság különböző aspektusaiban anélkül, hogy a konkrét aloldalakra vagy cikkekre összpontosítanának.