A Palazzo De Simone-t a helyszínévé jelölték ki egy felvilágosult szimpóziumnak 2024. június 13-án és 14-én, amelyen az online platformokkal, az adatokkal és az mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai és jogi aggályokról tanácskoznak. Ez az esemény a Prin projekt része, amelyet Nicola Ruccia professzor vezet be a helyi közönségnek. A konferencián kiváló jogi szakemberek csoportja vesz részt különböző egyetemekről, beleértve a nemzetközi intézményeket is, valamint szakértőket különböző tudományterületekről.
A szimpózium három különleges ülésen zajlik majd le, mindegyiket elismert akadémikusok vezetnek: Enrico Minervini a Nápolyi Federico II Egyetemről irányítja a ‘Fundamentumok’ ülést; Stefano Pagliantini a firenzei egyetemről vitákra vezeti az ‘Jogi rendszerek és igazságosság’ témáját; és Massimo Zaccheo a római „La Sapienza” Egyetemről felügyeli az ‘Egyének és a digitális piac védelme’ témakört. A következtető megjegyzéseket a milánói egyetemről érkező Gregorio Gitti teszi majd.
Az esemény jelentős kiemelt pontja lesz egy új könyv bemutatása a „The Juridical Order of the Algorithm” címmel, valamint egy online folyóirat, az AI Law elindítása. A találkozókon kiterjedt beszélgetések ösztönzik majd az interdiszciplináris párbeszédet az AI számos aspektusáról, különösen ahol az etika találkozik a joggal. Olyan témák, mint az adatfeldolgozás, az algoritmikus kereskedelem, a személyes adatvédelem, a polgári felelősség, és még sok más lesz vizsgálva, tükrözve az AI bonyolultságát különböző jogi összefüggésekben. Az élvonalbeli tudományos elmék részvételével az összejövetel készen áll arra, hogy foglalkozzon az egyik legfontosabb határvonallal a jogi tapasztalat fejlődése terén.
Az AI irányításának témája fontos kérdéseket, kulcsfontosságú kihívásokat és vitákat foglal magába, amelyekkel a Palazzo De Simone-n tartott szimpózium valószínűleg foglakozni fog. Itt néhány olyan kulcsfontosságú szempont, amelyeket nem feltétlenül említenek a cikkben, de jelentősek lehetnek:
Fontos kérdések:
1. Hogyan egyensúlyozhatjuk az AI-ban való innovációt az etikai szempontok és az emberi jogok figyelembevételével?
2. Milyen szabályozási keretek hatékonyak az AI-vel kapcsolatos kockázatok kezelésében?
3. Hogyan kell meghatározni a felelősséget az AI rendszerek által okozott károkkal vagy sérelmekkel kapcsolatban?
4. Milyen intézkedéseket lehet tenni az átláthatóság és felelősségteljes viselkedés biztosítására az AI rendszerekben?
5. Hogyan lehet megelőzni az AI-ban a torzulásokat és védeni az egyéni magánéletet?
Kulcskérdések és viták:
– A technológiai fejlődés üteme az etikai és jogi normák lassabb létrehozásával szemben.
– Nemzetközi konszenzus az AI irányításáról, mivel a különböző régiók eltérő szabványokkal és törvényekkel rendelkezhetnek.
– A fogyasztói jogok védelme az algoritmusvezérelt döntéshozatali folyamatokkal szemben.
– Az adatok elemzésének előnyeit kihasználva felvetődő adatvédelmi aggodalmak kezelése.
– Biztosítani, hogy az AI rendszerek ne súlyosbítsák az egyenlőtlenségeket vagy diszkrimináljanak bizonyos csoportok ellen.
AI irányítás előnyei és hátrányai:
Előnyök:
– Keretrendszer kialakítása az AI felelős fejlesztésének és használatának biztosításához.
– Segíthet összehangolni az AI alkalmazásokat a társadalmi értékekkel és normákkal.
– Jogbiztonságot nyújthat a vállalkozások és fejlesztők számára, elősegíthetve az innovációt.
– Növeli az AI rendszerekben való felhasználók és fogyasztók bizalmát.
Hátrányok:
– Az overreguláció az innováció és a technológiai fejlődés visszafogásához vezethet.
– Megnehezítheti a kisebb vállalatok belépését a betartási költségek miatt.
– Rugalmatlan irányítás nem képes az AI technológiák gyors változásaira alkalmazkodni.
– Lehet, hogy különbségek vannak az országok közötti irányításban, ami a „szabályozási alkalmazkodás” vezetéséhez vezethet.
Azoknak, akik tovább szeretnék kutatni az AI irányítás témáját, az alábbi kapcsolódó linkek hasznosak lehetnek:
1. Egyesült Nemzetek – az AI-t érintő globális normák és etikai keretekkel kapcsolatos információkért.
2. Európai Bizottság – az Európai Unió AI politikájának és szabályozásának áttekintéséért.
3. Egészségügyi Világszervezet – az egészségügyben az AI-ról és a kapcsolódó etikai szempontokról szóló beszélgetésekért.
4. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – irányelvek és elvek az AI-ról, amelyek a felelős gazdasági fejlődés elősegítésére irányulnak.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a szimpózium rendezése a Palazzo De Simone-n és az AI Law új könyv és online folyóirat bemutatása hangsúlyozza az egyetemi kezdeményezések fontosságát az AI és annak jogi és társadalmi következményeinek kibontakozó párbeszédéhez.
The source of the article is from the blog trebujena.net