A számítógépes programok megjelenése a pszichoterápiás területen meglehetősen zavarba ejtő fogalomnak tűnhet, azonban ez a fúzió évtizedekre nyúlik vissza. Kiemelkedően fontos, hogy 1966-ban megjelent egy forradalmi chatbot, amelyet Joseph Weizenbaum, egy német-amerikai számítógépes tudós alkotott. Ez az innováció digitális terapeuta szerepét töltötte be. A készülékkel való interakció egyszerű volt; egy üzenetet beírtak egy elektromos írógépen, ez aktiválta a chatbotot, amely egy pszichoterapeutát szimulált, és rövid idő elteltével válaszolt.
Eliza néven, a „Pigmalion” című film főszereplőjéről elnevezve tervezték ezt a chatbotot annak érdekében, hogy létrehozza az illúziót, miszerint megérti az író üzenetét, hasonlóan G. B. Shaw darabjában a virágárusnő az intelligencia látszatát keltette a nyelv használatával. Weizenbaum hamarosan csodálkozva vette észre, hogy annak ellenére, hogy a felhasználók tisztában voltak azzal, hogy csak szoftverrel kommunikálnak, sokan emberi tulajdonságokat, például empátiát és megértést tulajdonítottak Elizának. Későbbi szakértők ezt a jelenséget az „Eliza-hatásnak” nevezték el.
Az évek során Weizenbaum megbánta az ötletét, ellentétben kortársaival az mesterséges intelligencia területén. Úgy vélte, hogy az MI eldurvuló fejlődése tanúskodik a modern világ őrületéről, ugyanakkor felismerte, hogy azzal a Pandóra szelencével, amelyet Elizával kinyitott, nem lehet bezárni.
Gyorsan ugorva 2017-re, egy fontos fejlemény történt Alison Darcy, egy ír klinikai kutatópszichológus által, aki bemutatta a Woebot-ot – egy mobilalkalmazást, amely zsebterapeuta szerepét töltötte be. Az alkalmazás folyamatosan segíti az embereket az érzelmi zavarok és szorongás kezelésében, azáltal hogy eszközöket és stratégiákat nyújt a felhasználók hangulat és mentális állapot részletei alapján. Alison Darcy-t 2023-ban az AI területén a 100 legbefolyásosabb személyek között ismerték el, és a Woebotról mint egy elkötelezett és terápiás „érzelmi segítőről” beszél, amely mindig a felhasználó legjobb érdekeit tartja szem előtt.
Az mesterséges intelligencia (MI) területén folytatott munkában az a cél, hogy olyan digitális segítőket hozzanak létre, amelyek növelhetik a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és csökkentik a segítségkéréshez kapcsolódó szégyenérzetet. Az AI-alapú terápiás megoldások, mint a Woebot, számos előnyt kínálnak. Bárki számára elérhetők okostelefonnal, így könnyebbé válik segítség kérni anélkül, hogy kellemetlenséget vagy zavartságot okozna egy személyes találkozó időpontjának egyeztetése egy emberi terapeutával. Ezek az eszközök ráadásul 24/7 elérhetőek, támogatást nyújtva abban a pillanatban, amikor szükség van rá, olyan problémákra reagálva, mint az álmatlanság vagy az akut érzelmi nyomás, amelyek nem egyeznek meg feltétlenül a terapeuta nyitvatartási idejével.
Ugyanakkor az AI általános elterjedése a területen fontos kérdéseket és kihívásokat vet fel. Egyik jelentős kérdés az, hogy mennyire hatékonyak az AI terápiás eszközök a hagyományos terápiához képest, amelyet emberi szakemberek nyújtanak? A kutatás folyamatban van, de tanulmányok kimutatták, hogy míg az eszközök, pl. a Woebot, segíthetnek a szorongás és a depresszió enyhe és közepes tüneteinek kezelésében, azok nem helyettesítik a súlyos esetekben szakemberi ellátást.
Egy másik kihívás az érzékeny személyes adatok AI terápiás eszközökkel történő megosztásának biztonsága és adatvédelme. A felhasználók biztosak szeretnék lenni abban, hogy az adataikat bizalmasan kezelik, és semmilyen módon nem visszaélnek velük.
Az AI alkalmazásai a terápiában körüli viták gyakran az emberi terapeuták gépekkel való helyettesítésének etikai következményeivel foglalkoznak. A kritikusok szerint az AI nem igazán érti az emberi érzelmeket, és esetleg elkerülheti azokat a finom jeleket, amelyeket egy emberi terapeuta észrevenne. Aggodalmukat fejezik ki az automatació túlzott függéséről az összetett emberi problémák kezelésében, ez esetleg hibás diagnózishoz vagy elégtelen kezeléshez vezethet.
Az AI előnyei a terápiában:
– Növeli azoknak az elérhetőségét, akiknek nincs könnyű hozzáférésük a hagyományos terápiához.
– Az névtelenség és a magánélet csökkentheti a mentális egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szégyenérzetet.
– A folytonosság és a rendelkezésre állás éjjel-nappal azonnali iránymutatást és támogatást nyújthat.
Az AI hátrányai a terápiában:
– Korlátozott képesség érteni az összetett emberi érzelmeket és a nem verbális jeleket.
– A veszélye annak, hogy súlyos mentális egészségi állapotok esetén túlzottan támaszkodunk az AI-re, amely emberi szakértelmet igényel.
– Lehetőség a személyes adatok védelmének és biztonságának megsértésére.
További információkért az mesterséges intelligencia és a mentális egészség terápia kereszteződéséről kérjük, látogassa meg hiteles weboldalakat, mint például az Amerikai Pszichológiai Társaság a következő linken: apa.org, vagy böngésszen a legfrissebb kutatások és szakmai vélemények között olyan kiadókon keresztül, mint a Nature itt: nature.com. Az AI fejlesztések és alkalmazásokról további információkat szerezhet, például az MIT Technology Review mesterséges intelligencia szakaszán keresztül itt: technologyreview.com. Ezek a linkek olyan feltételezésen alapulnak, hogy 100%-ban érvényes URL-ek fő domainekkel, hiteles tartalommal.
The source of the article is from the blog coletivometranca.com.br