Az utóbbi évtizedben az informatikai és digitalizációs ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül, ahogyan forradalmasították gazdaságunkat és társadalmunkat szédítő tempóban. Egyre inkább összekapcsolt világban ezek az ágazatok, különösen az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT), olyan növekedést tapasztaltak, ami háromszorosa a szélesebb gazdaság növekedésének.
2023-ban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban, amely 38 országot foglal magában, az IKT ágazatban átlagosan 7,6%-os növekedést tapasztaltak, ami rekordmagasságokat ütött 2013 óta. Ez a lenyűgöző szám az OECD „Digitális Gazdaság kilátások 2024” című jelentéséből származik, amely a digitális gazdaság dinamikusan növekvő területére fókuszál.
Az első kötet a jelentésnek különösen azon kulcsfontosságú technológiákra, mint az mesterséges intelligencia (AI) és a legmodernebb vezeték nélküli hálózatokra irányítja a figyelmet. Azt vizsgálja, hogy mennyire terjednek el ezek az eszközök a vállalkozásokban, a kormányokban és a civil társadalomban, miközben a transzformációs potenciáljukon elmélkedik. Spanyolország növekedése ezen a területen körülbelül 7%-os, közel az OECD átlaghoz illeszkedve, de még mindig lemaradva az Egyesült Királyság lenyűgöző 12%-os ágazati bővülésétől. Másrészről olyan országok, mint Szlovákia, Görögország, Olaszország, Lettország, Norvégia és Magyarország 5% alatt maradnak.
Az adatok váltak ennek a dinamikus ökoszisztémának a hajtóereje, aminek következtében szükség van nagyobb sávszélességre, sebességre és csökkentett késleltetésre. Majdnem minden OECD-ország elindította 5G hálózatát és olyan technológiák felé közeledik, amelyekre a 6G kereskedelmi bevezetését 2030 környékére tervezik. Ezek a fejlesztések azért reménykednek, hogy áthidalják a digitális szakadékot, különösen a szolgáltatások elérésében elmaradt vidéki területeken, de a digitális készségek iránti különbségek még mindig észrevehetők.
A felhőszámítás és a Dolgok Internete (IoT) eszközök széles körű elfogadásban részesülnek, míg az AI típusú adatvezérelt technológia még gyerekcipőben jár, nagyjából 28%-os arányban alkalmazzák az IKT ágazatban az OECD cégek a generatív AI-t. Az OECD hangsúlyozza az egyenlő hozzáférés fontosságát és az időben történő digitális készségoktatást, hogy felgyorsítsák a technológia elfogadását és csökkentsék az internet használati különbségeket az életkor, az oktatás és a jövedelem vonatkozásában, ami elengedhetetlen a megfelelő lehetőségek és a digitális beilleszkedés szempontjából.
Az AI jövője hatalmas ígéretet hordoz magában, az 1,3 milliárd dollárosról 2022-ben 17,8 milliárd dollárra ugró befektetések jelenleg az AI-vel kapcsolatos összes kockázati tőké 18,2%-át képviselik. Mindazonáltal a jelentés figyelmeztet a bizalommal, egyenlőséggel, adatvédelemmel, biztonsággal és felelősséggel kapcsolatos kockázatokra. Az AI-t érintő esetek, különösen a generatív AI-szel kapcsolatosak, növekedésnek indultak 2022 óta, és ezeknek a technológiáknak a potenciális előnyeinek és kihívásainak megértése kritikusan fontos.
Végül a jelentés megvizsgálja a virtuális valóságot (VR), egy olyan magával ragadó formátumot, amely olyan élményeket szimulál, amik vagy veszélyesek vagy lehetetlenek a való világban. Habár a VR új élményterületeket nyit, új biztonsági és adatvédelmi megoldásokat követel meg, mivel egy rövid, 20 perces VR session már közel kétmillió egyedi adatszakaszt állít elő a felhasználó testmozgásával kapcsolatban. Ez jelentős aggodalmakat vet fel, különösen a fiatalabb felhasználók fizikai és mentális jólétével kapcsolatban.
Fontos kérdések és kulcsfontosságú kihívások:
1. Hogyan lehet hatékonyan áthidalni a digitális szakadékot?
– Kezdeményezések fokozása a digitális infrastruktúra javítása érdekében, különösen a vidéki területeken. A nagysebességű internet elérésének növelése, a digitális műveltség elősegítése és a digitális eszközök megfizethetővé tétele kritikus lépések a digitális beilleszkedés felé.
2. Milyen kockázatok kapcsolódnak az AI-hez, és hogy kezelhetők azok?
– Az AI kockázatai közé tartoznak a részrehajlás, a transzparencia hiánya és az adatvédelmi aggodalmak. Az etikai irányelvek végrehajtása, az algoritmusok javítása a részrehajlás csökkentése érdekében és hatékony szabályozási keretek kialakítása segíthet ezeknek a kockázatoknak a kezelésében.
3. Hogyan hat az IKT ágazat gyors növekedése a foglalkoztatásra?
– Az IKT ágazat növekedése új munkalehetőségeket teremt, különösen a technikai készségekkel rendelkezők számára. Ugyanakkor fennáll a munkahelyi áthelyezés kockázata az automatizálás miatt, hangsúlyozva a munkaerő-át- és továbbképzés programok szükségességét.
Előnyök:
– Gazdasági Fejlődés: Az IKT ágazat fellendülése gazdasági növekedést gerjeszt és új munkalehetőségeket teremt.
– Innováció: A digitális korszak ösztönzi az innovációt, új szolgáltatások, termékek és üzleti módok megalkotásához vezetve.
– Hozzáférés: A digitális technológiák hozzáférhetőbbé tehetik az oktatást, az egészségügyet és a kormányzati szolgáltatásokat.
Hátrányok:
– Egyenlőtlenség: Fennáll a veszélye a digitális szakadék elmélyülésének, különösen az alacsony jövedelemmel, kevesebb oktatással rendelkező és vidéki lakosságot érintő szempontból.
– Adatvédelem és Biztonság: Az adatok elterjedésével nő a jogszabálysértések és a személyes adatok veszélyeztetettségének kockázata.
– Munkaerő-Átrendezés: Az automatizáció és digitalizáció munkavállalókat vált ki, ami jelentős erőfeszítéseket igényel a munkavállalók átképzésében.
Kontroverziák:
– Technológia Szabályozása: Egyensúlyt teremteni az innováció ösztönzése és a fogyasztók, valamint a társadalom védelme között kontroverziális, különböző országok eltérő megközelítéseivel.
– AI Etikus Használata: Folyamatos viták folynak az AI etikai következményeiről, beleértve az arcfelismerés technológiát és a AI rendszerek részrehajlásának lehetőségét.
Kapcsolódó Linkek:
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Fontos megjegyezni, hogy a folyamatos technológiai fejlődés azt jelenti, hogy a digitalizáció egy olyan változó táj, amely mindig fejlődik. A kormányok, magánszektorok és civil szervezetek közötti együttműködés kulcsfontosságú a kihívások leküzdésében és egy olyan digitális jövő alakításában, ami mindenkit előnyben részesít.