A mesterséges intelligencia szerepe a mindennapi életben gyakran alábecsülésre kerül, pedig egyre inkább a különböző szektorok hátországává válik, beleértve a banki és közösségi hálózatokat is. A mesterséges intelligencia használata a szakmai és közösségi platformokon történő tartalom létrehozására kényelmesnek tűnhet, de veszélyessé válhat, ha gondatlanul alkalmazzák a munkahelyen. A mesterséges intelligencia technológia gondatlan használata – például bizalmas vállalati adatok táplálása jelentésekhez és prezentációkhoz – súlyos adatvesztésekhez vezethet, és potenciális következményekkel járhat mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók számára.
A mesterséges intelligencia az emberi erőforrások menedzsmentjében szakértő módon navigál a szervezeti struktúrákban, hogy azonosítsa a munkaerő-szükségleteket vagy feleslegességeket. Artur Piechocki, jogi tanácsadó és műszaki jog felett járó szakértő szerint a mesterséges intelligencia analitikája képes javítani az emberi erőforrások stratégiáit és értékelni a munkaerő teljesítményét. Az Európai Unió AI ACT nevet viselő rendelete megkülönbözteti az elfogadható AI alkalmazásokat a kockázati szintek alapján, biztosítva az alapvető jogok és szabadságok védelmét.
Bizonyos manipulatív AI technológiák szigorúan tiltottak. Mások, magas kockázatot jelentve, szigorú értékeléseket és erős kiberbiztonsági intézkedéseket igényelnek az alkalmazottak negatív hatásainak minimalizálása érdekében. A minimális kockázatú AI rendszerek etikai kódexeknek vannak alávetve, és a kockázatmentesek, például a spam szűrők az álláskeresésben egyszerű előnyöket nyújtanak.
A ZUS az hatékonyság érdekében alkalmazza a mesterséges intelligenciát: A ZUS, amely adatainak hatalmas mennyiségével küzd, AI algoritmusokat alkalmazott a kockázatok pontos meghatározására és az operatív pontosság növelésére, végül csökkentve azáltal az további személyzet szükségességét.
Alkalmazottak és mesterséges intelligencia az irodában: Piechocki figyelmeztet az olyan AI eszközök gondatlan használatára, mint például a ChatGPT a munkához, mivel ez megsértheti mind a vállalati titkokat, mind a személyes adatbiztonságot. Legyen szó felelős AI használatról a jogi és etikai keretek között, vagy kiszivárgóan személyes haszonért használva, az jelentősen befolyásolhatja a munkahelyi gyakorlatokat. Míg a munkáltatók az automatizálásra és optimalizálásra használják az AI-t, az alkalmazottaknak biztosítaniuk kell, hogy ne lépik túl a technológiák jogi vagy szabályzati határait.
Újonnan felmerülő etikai és adatvédelmi aggályok: Ahogyan fejlődnek a mesterséges intelligencia rendszerek, az egyik fő kihívás az adatvédelem és etikai szabványok fenntartása. Ezek az aggodalmak nemcsak a cikkben említett adatvesztésekre korlátozódnak, hanem kiterjednek olyan problémákra is, mint a megfigyelés, mély hamisítványok létrehozása és az algoritmusok torzulásai, amelyek diszkriminációhoz vezethetnek. Az a kérdés, hogy az AI rendszereket hogyan kell szabályozni annak érdekében, hogy ne sértse meg az adatvédelmet, és ne hozzon létre torzulásokat, kiemelten fontos.
Például az arcfelismerő technológia, bár hasznos biztonsági célokra, komoly adatvédelmi aggályokat vetett fel és vitákat szült a folyamatos megfigyelés etikájáról.
A mesterséges intelligencia hatása a foglalkoztatásra: Egy másik fontos kérdés a mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra. Habár az AI képes sok folyamatot optimalizálni és hatékonyabbá tenni a vállalkozásokat, ésszerű félelem van afelől, hogy jelentős munkahelyi elmozdulást eredményezhet. Az át- és újraképzési programoknak és az új foglalkoztatási formák megteremtésének kérdése kulcsfontosságú kihívás.
Ezzel szemben az AI új munkahelyeket is teremt olyan szektorokban, mint az AI fejlesztés, karbantartás és ellenőrzés, bár ezek általában szakosodott készségeket igényelnek.
Gazdasági és környezeti szempontok: Az AI számítási kapacitása jelentős energiát igényel, aggályokat vetve fel az környezeti hatásokkal kapcsolatban. Azon kérdések megválaszolása, hogy az AI elterjedt alkalmazása hogyan fogja megváltoztatni az energiafogyasztási mintákat és milyen lépéseket lehet tenni az környezeti hatások enyhítése érdekében, kritikus fontosságú.
Előnyök: Az AI számos előnyt kínál, mint például növeli az hatékonyságot, csökkenti az üzemelési költségeket az automatizáláson keresztül, fejlett adatelemzést biztosít, és lehetővé teszi a folyamatos 24/7-es működést. Például az egészségügyben alkalmazott AI képes nagy adatmennyiségeket feldolgozni a korai betegségfelismerésben és az egyéni kezelési tervekben való segítségnyújtáshoz.
Hátrányok: Másrészről az AI hátrányokkal jár, mint például a hibalehetőségek, a kreativitás hiánya a problémamegoldásban, és a kihívások azoknak az AI rendszereknek a létrehozásában, amelyek képesek olyan hatékonyan értelmezni a kontextust, mint az emberek. Továbbá fennáll a veszélye az AI túlzott függésének is, ami az alkalmazottak kritikus gondolkodási készségeinek csökkenéséhez vezethet.
További információkért az általános mesterséges intelligencia témakörében érdemes meglátogatnia a következő hivatalos tartományi linkeket:
Ezek a linkek olyan szervezetekre vezetnek, amelyek aktívan fejlesztik és kutatják az AI technológiákat, és a szakterület élén állnak, betekintést nyújtva az aktuális legfejlettebb alkalmazásokba és az AI kutatás és fejlesztés jövőbeli irányába.