Egy friss tokiói bírósági döntés ismételten megerősítette, hogy jelenleg Japánban csak embereket lehet elismerni feltalálónak. Az ügyet egy amerikai felperes vetette fel, aki japán szabadalmat nyújtott be, „Dabus” néven azonosított mesterséges intelligenciát (AI) jelölve meg a feltalálónak. A felperes szerint az AI autonóm módon hozta létre az ötletet.
A Japán Szabadalmi Hivatal korábban elutasította ezt a kérelmet, azt nyilatkozva, hogy a feltalálókör kizárólag emberekre korlátozódik, a döntést a felperes vitatta meg a bíróságon. Az őszi ítéletben a tokiói kerületi bíróság elnöke, Motoji Nakashima bíró az Intellektuális Tulajdon Alapjogi Törvény értelmében hangsúlyozta, hogy az ötlet az emberi intellektuális tevékenység eredménye.
Arra is rámutatott, hogy nincs egyetértés globálisan afelől, hogy az AI-t lehet-e feltalálónak tekinteni, és sok ország óvatosan közelíti meg ezt az ötletet. A bíró elismerte, hogy a jelenlegi szabadalmi törvények nem számítanak mesterséges intelligencia által létrehozott találmányokra. Beszélt az AI lehetőséges átalakító hatásáról a társadalomra és a gazdaságra, jelezve, hogy sok probléma merülhet fel, ha a jogi értelmezések változatlanok maradnak.
A bíró, Nakashima úr a jogalkotási vitákban való azonnali konszenzusra való sürgetést javasolta, jelezve, hogy Japán Országos Diétája vitassa meg az AI következményeit a szabadalmi jogban. A bíróság döntése, bár elutasította a kérelmet, fontos kérdéseket vet fel az intellektuális tulajdonjogok jövőjével kapcsolatban az AI korában.
Kulcskérdések és válaszok:
K: Mi a fő kérdés a tokiói bíróság döntése középpontjában?
A: A fő kérdés az, hogy egy mesterséges intelligencia rendszer, ebben az esetben a ‘Dabus’ elismerhető-e feltalálónak a jelenlegi japán szabadalmi törvények alapján.
K: Milyen álláspontot foglalt el a bíróság az AI-ról mint feltalálóról?
A: A tokiói kerületi bíróság úgy döntött, hogy az Intellektuális Tulajdon Alapjogi Törvény értelmében Japánban csak embereket lehet elismerni feltalálónak.
K: Javasolt-e további lépéseket a bíróság ebben az ügyben?
A: Igen, Nakashima úr azt javasolta, hogy Japán Országos Diétája vitába szálljon a jogalkotási viták ügyében, hogy megegyezésre jussanak az AI szerepéről a szabadalmi jogban, figyelembe véve az AI lehetséges átalakító hatását a társadalomra és a gazdaságra.
Kulcskérdések és viták:
– Feltalálói jog meghatározása: Az AI képességének kihívottá tétele arra, hogy találmányokat hozzon létre közvetlen emberi irányítás nélkül.
– Jogalkotási precedens: A tokiói bírósági döntés óvatos megközelítést tükröz, amely összhangban van az intellektuális tulajdon hagyományos nézetével, de az AI technológia fejlődésével egyre inkább elavult lehet.
– Nemzetközi összehang: Nincs globális egyetértés ebben az ügyben, különböző joghatóságok különböző álláspontokat foglalnak el az AI feltalálónak elismerésével kapcsolatban, ami nemzetközi szabadalmi jogbeli egyenetlenségekhez vezethet.
Előnyök:
– Az emberi érdekek védelme: Azáltal, hogy csak embereket lehet feltalálónak elismerni, a döntés védi az aktuális intellektuális tulajdonjogokat, amelyek az emberi innováció ösztönzésére lettek kialakítva.
– Jogalkotási intézkedések ösztönzése: A bírósági döntés szükséges jogalkotási viták ösztönzésére lehet az átgondolt szellemi tulajdonjogokon belül az egyre gyorsabban fejlődő AI képességekkel szemben.
Hátrányok:
– Innováció korlátozása: A feltalálói jog merev meghatározása limitálhatja az AI által vezérelt találmányok potenciálját és lassíthatja a technológiai fejlődést.
– Jogbizonytalanság: Az AI fejlődésével lehet, hogy az AI által generált találmányokkal kapcsolatban felmerülő jogi érthetetlenség akadályozhatja a szabadalmi bejelentéseket és bizonytalanságot teremthet fejlesztők és vállalkozások számára.
További információkért az AI és intellektuális tulajdonjogok témakörében, keresse fel a Világszervezet fő webhelyét a WIPO oldalon.
Felhívjuk figyelmét, hogy bármely specifikus ország jogszabályainak részletes tanulmányozásához az AI-t és a feltalálót tevőképességet illetően, tanácsos lehet az ország szabadalmi hivatalának weboldalait vagy jogi adatbázisokat felkeresni.