Tokió várhatóan növekvő energiaigényre számít
A magas technológiai iparágak térnyerése Japánt is arra késztette, hogy átgondolja energiastratégiáját, mivel a kormány becslései szerint jelentős növekedés várható az elektromos energia iránti igényben. Japán azt várja, hogy a 2020-as évtizedben 1 billió kilowatt-óráról (kWh) akár 1,35-1,5 billió kWh-ra ugrik majd az áramtermelés szükségessége 2050-re. A növekedést az adatközpontok, félvezető üzemek és egyéb, nagy energiaszükségletű létesítmények bővülése hajtja, amit létfontosságúnak tartanak a jövőbeli tokiói igények kielégítéséhez.
Az megújuló energia terjeszkedése létfontosságú a stabilitás szempontjából
Japán elismeri a megújuló energia termelésének fokozásának sürgetős szükségességét annak érdekében, hogy biztosítsa az energiatermelés stabilitását. Ennek az állapototnak azonosítására kormányjelentés készült, amely a 2040-es dekarbonizációs és iparpolitikai stratégiát célozza meg Japán számára. A jelentés elkészítését a következő évre tervezik, és arra számítanak, hogy irányt fog adni Japán energia megközelítésének egy olyan környezetben, ahol a technológiai szektor folyamatosan bővül.
Befektetés a félvezetőgyártásba
A kormány jelentős beruházásokat is támogat annak érdekében, hogy újraéleszteni a chipgyártó iparágát. Azért, hogy gyártókat, például a TSMC-t vonzzanak, Japán bőkezdő támogatásokat ad és beruház egy új félvezetőgyártó vállalatba, a Rapidusba, amely célul tűzi ki, hogy 2025-re belép a 2 nm-es kovetkező szilíciumgyártásba.
Adatközpontok keresik a megoldásokat a növekvő energiaszükségletekre
Az mesterséges intelligencia iránti őrület az utóbbi időben világszerte növelte a magas teljesítményű infrastruktúrák iránti igényt, ideértve a nagy energiaszükségletű GPU-gyorsítókat is. Az adatközpont üzemeltetők aktívan vizsgálják stratégiáikat, hogy növeljék létesítményeik energia kapacitását. Például a Digital Realty tavaly bejelentette terveit, hogy akár 90 kilowattot is támogatnak egy szekrényre eső energiafelhasználást létesítményeikben.
Az Digital Realty és hasonló cégek mellett a DigitálBridge CEO-ja, Marc Ganzi is jelezte, hogy az energia elérhetőségének gyors megközelítése korlátozó tényezővé válhat az iparágban. A megfelelő megoldások szükségességét hangsúlyozzák, hogy az elkövetkező öt gigawatt vagy annál több kapacitást kielégítsék. Ez magában foglalhatja a nagy AI adatközpontok áthelyezését azokra a területekre, ahol kisebb a késleltetési érzékenység és közeli megújuló energiákhoz.
Az energiafogyasztás növekedése nemcsak helyi szinten érdek, hanem globális kérdés is, másoan olyan személyekkel, mint az Arm CEO, Rene Haas, aki figyelmeztetett arra, hogy ha nem szabályozzák, az AI adatközpontok akár az Egyesült Államok elektromos rendszerének akár 25%-át is le tudják használni 2030-ra. Ugyanakkor a Nemzetközi Energia Központ azt javasolta, hogy a globális adatközpontok által igényelt elektromos energia kereslet a következő években megduplázódhat, és az Egyesült Királyság Országos Hálózatának vezérigazgatója, John Pettigrew azt jósolta, hogy az Egyesült Királyságban a következő évtizedben 500%-os növekedés várható az adatközpontok energiafogyasztásában, ha nem kezelik.
Kihívások és viták
Az egyik legfőbb kihívás Japán növekvő elektromos energia igényével kapcsolatban a megújuló energiára való áttérés. Annak ellenére, hogy Japán ambíciója a megújuló energiaforrások kiterjesztése, a geográfiai és környezeti korlátok miatt nehéz nagymértékű technológiák, mint a szél és napenergia, jelentős kiterjesztése. Ráadásul a 2011-es fukushimai katasztrófa után a nukleáris reaktorok leállítása miatt növekedett a kőolaj importja, hozzájárulva Japán üvegházhatása gáz kitódásához.
Egy másik kihívás az a beruházás a félvezetőgyártásba. Annak ellenére, hogy egy ilyen területbe történő befektetés növelheti a gazdasági növekedést és a technológiai innovációt, a globális piaci vulnerabilitások és a verseny, különösen más országok részéról, akik uralják a félvezetőipart.
Ellentétek is felmerülhetnek a közvéleményből az energia megtermelés növekedése körüli környezeti és egészségügyi hatások miatt, illetve viták az energetikai biztonság és a belső energiatermelés és az importok között.
Előnyök és hátrányok
Az elvártat elmozdulás egy technológiailag fejlettebb ipari bázis felé számos előnnyel járhat, beleértve a potenciális gazdasági növekedést, munkahelyteremtést és technológiai innovációt. Sikeres félvezetőgyártás bővítése Japánnak lehetővé teheti, hogy csökkentse függését külföldi chipgyártóktól és erősítse ellátási láncának ellenállóképességét.
Az energiapolitika szempontjából a megújuló energiára történő áttérés csökkentheti Japán szénlábnyomát és hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A külföldről való üzemanyag importra való kevésbé támaszkodva Japán javíthatja az energiabiztonságát.
Ugyanakkor a hátrányok közé tartozik a megújuló energiára való áttérés kezdeti magas költsége és technikai kihívásai. Továbbá fennáll az a kockázat, hogy az energia-kapacitás agresszív növelése a technológiai iparágak támogatására környezeti visszhanghoz vezethet, ha nem kezelik fenntarthatóan és átláthatóan.
További információ és javasolt linkek
A megújuló energia és technológiai trendek globális kontextusáról az International Energy Agency jelentéseit keresők elérhetik az IEA weboldalán: IEA, továbbá a félvezetőipari dinamikáról további részleteket találhatnak a Semiconductors Industry Association weboldalán: SIA. Azoknak, akik érdeklődnek a japán energiastratégia iránt, érdemes ellátogatni a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) honlapjára: METI, mivel döntő szerepük van Japán ipari és energetikai stratégiáinak kialakításában és végrehajtásában.
[beágyazott] https://www.youtube.com/embed/ciICUF_N2CU [/ embed]
The source of the article is from the blog publicsectortravel.org.uk