Amikor Leonardo da Vinci hagyatékáról elmélkedünk, az a kifejezés, ami gyakran felmerül, a találékonyság. 67 éves élete során, 1452-től 1519-ig, mintegy 250 festményt hagyott hátra, mellettük pedig számos tervezetet, vázlatot és jegyzetet hagyva hátra számos tudományágban, az anatómiától a zenéig—bemutatva sokoldalú tehetségét és érdeklődését.
Az ember azt hinné, Leonardo számtalan találmányt alkotott. Azonban volt egy találmány, amit ő nem talált fel, ám ez sokat elárul megközelítéséről a technológia és az innováció terén, mely még most, az mesterséges intelligencia korában is rezonál.
A történet átköltözik Bolognába, ahol otthonra talál a Leonardo nevű szuperszámítógép. Ez a technológiai csoda, mely a CINECA-nál lakik, elképesztő teljesítményt nyújt, 255 petaFLOPS-ot—kb. 255 kvintilliárd számítást másodpercenként—amely kulcsszerepet tölt be az olasz és az európai mesterséges intelligencia stratégiában.
A Leonardo itáliai polihisztor tiszteletére elnevezett szuperszámítógép Leonardo a megújítás tiszteletét jelképezi, egy „Leonardóról elnevezett komplikált és menő dolog sosem tévedhet” megtestesülése.
Annak ellenére, hogy Leonardo nem találta fel a számológépet, az ismeretek iránti szomjúsága arra sarkallta, hogy eszközöket képzeljen el, melyek emberi képességeit növelik, egy elv, mely látható módon ott rejlik a madridi kódexek vázlataiban. Az összekapcsolt fogaskerekek tervei, melyeket eleinte Roberto Guatelli mérnök tévesen egy számológép előfutárának véltek, Leonardo előrelátó gondolatait hangsúlyozták az „automatikus” technológiák iránt, melyek nem csak megkönnyítették a manuális munkát, de átalakították a gondolatmenetet is. Ezek a találmányok az ipari forradalom korai tükrözései voltak, melyet Leonardo sosem fog látni.
Tovább lépve, Leonardo fogalmi tervei megelőzték az autonóm gépek vízióját. 1495-ös lovagi automatája terve a robotika és azok az eszközök felé vezető lépés volt, melyeket a mai nap szűk vagy gyenge mesterséges intelligenciának nevezünk. Ez az automata az emberi cselekedetek utánzására lett tervezve, sőt akár hangokat is tudott produkálni, kiemelve Leonardo több tudományterületi megközelítését, mely összekapcsolja az anatómiai ismereteket a mechanikai tervezéssel. Még ha nem is tudatosan, Leonardo az mesterséges intelligencia kezdeti irányvonalát jelölte ki.
Leonardo hagyatéka áthat a megszállottan művészeti alkotásai mellett, és beleolvad a modern számítástechnika szövetébe—ahol a technológia növeli, automatizálja és végül átalakítja az emberi képességeket.
Leonardo da Vinci Hatása a Modern Számítástechnikára:
Míg a cikk Leonardo hatását a számítástechnikára az előrelátása és az innovatív gondolkodás lencséjén keresztül helyezi a fókuszba, számos további tényező és következmény rajzolhatók ki a Leonardo modern számítástechnikára gyakorolt hatásának finomítására:
– Programozható Gépek Koncepciója: Leonardo vázlatokat és jegyzeteket készített olyan tervekről, melyek sokan állítják, hogy valamilyen formában programozható gép meglehetős formájára emlékeztetnek. Bár sosem hozott létre számítógépet, bonyolult fogaskerekeinek és mechanizmusainak megértése konceptuális következő lépcsőfok lehet a mai nap programozható eszközök irányába.
– Analógiák a Számítógép Alkatrészeihez: Leonardo mechanikai tervei néhányan úgy tekintik, mint a modern gépek részeinek előfutárait és ennek által, a számítástechnikai hardvereknek. Például, a folyadékokra vonatkozó kutatásai az hidraulikus mechanizmusokkal hasonlíthatók össze, melyek a kapcsolók és kapuk egyes típusainak előfutárai a számítástechnikai rendszerekben.
– Tudományos Módszer: Leonardo megközelítése elméleteinek és kísérleteinek dokumentálása során módszeres és részletes volt—jellegében hasonló a dokumentálás és az iteratív fejlesztési folyamatokhoz, melyeket ma a szoftverfejlesztésben és az informatikai kutatásokban is láthatunk.
– Vizuális Elképzelés és CAD: Az ő részletes rajzainak és vázlatainak használata komplex gépek vizualizálására tekinthető az informatikai rajzolás (CAD) korai formájaként, mely elengedhetetlen a modern mérnöki- és építészeti munkában.
A cikk állítása szerint egy szuperszámítógépet Leonardo tiszteletére neveztek el, kiemelve az olasz polihisztor maradandó hagyatékát. Ez valóban kulcsfontosságú kérdésre és kihívásra mutat rá: Hogyan tudjuk integrálni az ilyen látomásos és kreatív jövőbe látó szellemek, mint Leonardo, találékonyságát az egyre technikailag és specializáltabban működő számítástechnika területébe? Továbbá, viták merülhetnek fel abban, mennyire kapcsolható egyenesen Leonardo munkássága a valódi számítástechnikai technológiák fejlődéséhez, az egyszerű mechanikai innovációkhoz képest.
Előnyök és Hátrányok:
Az előnyök között említhetjük Leonardo hagyatékát a számítástechnikában az interdiszciplináris megközelítés és az innovatív gondolkodás hangsúlyozását, melyek alapvetőek az innovációs áttörések szempontjából. Azonban hátrány lehet a hozzájárulás romantizálása, amely az ő hatását a számítástechnológia fejlődésére túlzottan hangsúlyozhatja.
További tanulmányozás céljából Leonardo da Vincinek a modern technológiára, művészetre és tudományra gyakorolt hatásáról a látogatók megismerhetik a Leonardo da Vinci Múzeum hivatalos webhelyen háttér munkáját. Kérjük vegyék figyelembe, hogy az akadémiai kutatásra vagy a számítástechnika fejlődésének történelmi és technikai vonatkozásainak mélyebb megértéséhez a Computer History Museum bőséges információval szolgál. A számítógépek fejlődésének megértése továbbá kiegészíthető azzal, hogy látogatnak az IEEE honlapjára, mely vezető szervezet és élvonalbeli kutatásokat publikál a technológia és mérnöki tudomány területén.
The source of the article is from the blog lanoticiadigital.com.ar