A párbeszéd az egyetértéshez vezetett a vitatott zátony tengeri viselkedésének ügyében
A növekvő regionális feszültségek közepette a kínai nagykövetség a Fülöp-szigeteken nyilvánosságra hozta, hogy belső megállapodásokra és intézkedésekre került sor a filippínókkal a vitatott Panatag-zátony (Huangyan-zátony) kezelésével kapcsolatban. Ezek a feltárások a Philippine tisztviselők tagadása után érkeztek, amelyek szerint semmiféle megállapodást nem kötöttek Kínával Ferdinand Marcos Jr. elnöksége idején.
A kínai nagykövetség megerősítette elkötelezettségét azért, hogy felelősen kezelje a zátony körüli helyzetet, hangsúlyozva a tárgyalásokról és az egyeztetésekról készült részletes és teljes dokumentumokat a Fülöp-szigeteki irányítással kapcsolatban. A nagykövetség szerint ezek a tényszerű dokumentumok folyamatos párbeszédet mutatnak a viták irányítása és a konfliktus elkerülése érdekében a béke fenntartása érdekében.
Az idei év elején a filippínó Nyugati Kormánya képviselőivel folytatott megbeszélések eredményeként új modell jött létre a zátony kezelésére, amelyet egy olyan bizalmi intézkedésként írtak le, amely független mindkét nemzet szuverén álláspontjától. Ennek az új kezelési modellnek a kulcsfontosságú szereplők, köztük a védelmi miniszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó is támogatást nyújtottak a filippínó irányítási struktúrában.
Pozitív visszhang a katonai együttműködésre
Az új modell végrehajtása nyilvánvalóvá vált, amikor a Fülöp-szigetek sikeresen elvégeztek egy ellátó műveletet február 2-án, és a kínai fél elismerte a filippín Nyugati Parancsnokság erőfeszítéseit. Ennek az operációnak a békés volta azt tükrözi, hogy a felek milyen nagy mértékben ragaszkodnak megértésükhöz és a lehetséges összecsapások megelőzése érdekében tett konstruktív lépésekhez.
A kínai nagykövetség emlékeztetett egy tavaly július 5-én megtartott találkozóra is, amelyen részt vett a kínai nagykövet a Fülöp-szigeteken, Huang Xilian, valamint a filippín védelmi miniszterrel, amelyen egy a zátonyhoz kapcsolódó „úriemberi megállapodást” vitattak meg.
A találkozóról szóló összes kommunikáció és közzététel megtalálható mind a Fülöp-szigeteki Nemzeti Védelmi Minisztérium, mind a kínai nagykövetség weboldalán, a nagykövetség pedig értetlenségét fejezte ki azon tény miatt, hogy a Marcos adminisztráció folyamatosan tagadja, hogy bármiféle megállapodás született volna Kínával a Scarborough-zátony kezelése kapcsán.
A Scarborough-zátony kezelése mellett kínai és filippín közötti megértés és együttműködés egy bonyolult és érzékeny kérdés, amely érinti a szuverenitást, a nemzetközi jogot és a regionális biztonságot. Itt vannak néhány kulcsfontosságú kérdés, válaszok és a témával összefüggő kihívások vagy viták:
Mi az a Scarborough-zátony, és miért fontos?
A Scarborough-zátony, amelyet Panatag-zátonynak vagy Huangyan Daonak is neveznek, gazdag halászati terület és stratégiai tengeri terület a Dél-Kínai-tengerben. Jelentősége annak helyzetéből, természeti erőforrásaiból és szerepéből ered a regionális biztonságban és a hajózási útvonalakban. Kínának és a Fülöp-szigeteknek egyaránt szuverenitása van a terület felett, ami egy konfliktus forrása a Dél-Kínai-tenger területi vitáiban.
Mi a fő kihívások vagy viták?
– Szuverenitási viták: Kína kilencpontos vonalának terjeszkedése a Dél-Kínai-tengerben átfed a több délkelet-ázsiai ország kizárólagos gazdasági övezeteivel, vitákat okozva a halászati jogok, az olaj- és gázkészletek és a hajózás szabadsága miatt.
– Regionális biztonság: A Dél-Kínai-tenger fontos tengeri folyosó a globális kereskedelem számára. A stabilitás biztosítása a régióban fontos az nemzetközi kereskedelem és biztonság szempontjából.
– Jogi és diplomáciai bonyolultság: A Mentesítő Állandó Választottbíróság 2016-ban a Fülöp-szigetek mellett döntött, elutasítva Kína kiterjedt területi követeléseit. Azonban Kína nem ismeri el az ítéletet, bonyolítva ezzel a diplomáciai kapcsolatokat.
Milyen előnyei vannak annak, hogy megértést alakítanak ki Kína és a Fülöp-szigetek a zátony kezelésében?
– Feszültségcsökkentés: A kommunikáció kiépítése és kölcsönösen egyetértett kezelési gyakorlatok képesek csökkenteni a katonai összecsapások kockázatát.
– Gazdasági előnyök: Az együttműködés vezethet a halászati területek közös hozzáféréséhez és esetleges közös tengeri erőforrások felfedezéséhez és hasznosításához.
– Bizalomépítés: A folyamatos párbeszéd megnyithatja az utat a szélesebb regionális együttműködés és konfliktusmegoldás felé.
Milyen hátrányai vannak?
– Szuverenitási engedmények: Bármely megállapodást hazai szinten a szuverenitás engedményként értékelhetnek, ami esetleges ellentéteket válthat ki a helyi lakosság és a politikai ellenzék részéről.
– Biztonságérzet növelése: Ha Kína gyengeségjelnek tekinti a megállapodást, az lehet az oka, hogy agresszívabbá válhat területi követeléseinek más részein a Dél-Kínai-tengerben.
– Nemzetközi jog: Bilaterális megállapodások kötésével a Fülöp-szigetek aláászthatják a többoldalú, szabályon alapuló rendszert, különösen az UNCLOS keretrendszerével és a PCA ítéletével.
Az általánosabb összefüggésben a Dél-Kínai-tenger helyzete más országokkal is átfedő területi vitákat tartalmaz, mint például Vietnámmal, Malajziával, Bruneivel és Tajvannal. Ezeknek a vitáknak a kezelése többoldalú megbeszéléseket igényel az ASEAN-csúcstalálkozók vagy szélesebb keretek segítségével, amelyek külső hatalmakat is magukban foglalnak, akik aggódnak a hajózás szabadsága miatt, mint például az Egyesült Államok.
További megbízható információkért kérjük, látogasson el a Fülöp-szigeteki Külügyminisztérium vagy a Kína Népköztársaság Külügyminisztériuma honlapjára. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ezek a linkek a tudásom utolsó pillanatáig érvényesek, azonban az elérhetőségük és a tartalmuk változhat azon időpont után.