A mesterséges intelligencia átalakítja Rafael művészetművészeti tulajdonjogának beazonosítását
Egy forradalmi felfedezésnek köszönhetően a művészvilágot felkavarta egy mesterséges intelligencia algoritmus, amely azonosította, hogy legalább egy alak a Raphael „Madonna of the Pinks” című alkotásában nemcsak a mester által volt festve. Az algoritmus, amely képes apró részleteket vizsgálni, összehasonlította azokat a képeket, amelyeket egyértelműen Raphaelhez kötöttek, ezzel az adott alkotással, ahol egyes elemek szerzőségének bizonytalan volt.
Ez az eltérés az művészeti technikában vált nyilvánvalóvá, amikor a MI az egyes részletekre összpontosított, ahelyett hogy az egész képet értékelte volna. Az ecsetvonások, árnyékolás és színpaletták bonyolult vizsgálata révén – olyan szempontok, melyek a meztelen szem számára láthatatlanok – alaposan elemezte a 1518 és 1520 között készült műalkotáson látható négy arcot.
Az előrehaladott algoritmus megállapította, hogy a Madonna, a fiatal Szent János és Jézus ábrázolásai megegyeztek Raphael ismert stílusával. Azonban azt javasolta, hogy Szent József arca valószínűleg egy másik művész, esetleg Raphael tanítványa, Giulio Romano munkája, bár ez még nincs megerősítve. Ez a mesterséges intelligenciával elért felismerés új perspektívát nyújtott a Raphael műveiről szóló régóta fennálló vitában, amely az 1850-es évek óta ered.
Az AI más alkalmazásai az művészeti történetben korábban elfogadott hiedelmeket vitatták meg, mint például hogy Jan van Eyck állítólag hiányzott a perspektíva ismeretéből, és a kortárs elemzések arra utalnak, hogy a modern művészek hajlamosak bizonyos anatómiai tulajdonságokat nagyobb méretben ábrázolni, mint egy évszázaddal ezelőtt.
A mesterséges intelligencia hatása az művészettörténeti tulajdonosi jogokra
A mesterséges intelligencia alkalmazása az művészi elemzésben jelentős változást jelent a hagyományos szakértői értékeléstől a technikailag kifinomult ellenőrzésig. Az AI algoritmusok, mint az a, amelyet a Raphael „Madonna of the Pinks” vizsgálatára használtak, képesek észlelni a művészi stílus apró különbségeit az ecsetvonások mintázatainak, textúráknak és színkeverési technikáknak az elemzésével. Ezek a képességek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy olyan részletekbe mélyedjenek le az alkotások esetében, amelyek jóval meghaladják az emberi látás képességét.
Kulcsfontosságú kérdések és válaszok:
– Mi jelenti az AI felfedezése az művészettörténeti közösség számára? Az AI felfedezése hozzájárul a reneszánsz műalkotások tulajdonosi jogának kérdéséről folyó párbeszédhez. Alátámasztja azt az elképzelést, miszerint a mesterek és tanítványaik közötti együttműködés sokkal gyakoribb volt, mint azt korábban hitték.
– Definitív-e az AI következtetése? Nem, az AI valószínűség alapján nyújt értékelést. Az az állítás, miszerint Szent József arca a „Madonna of the Pinks” című alkotásban valószínűleg nem Raphael munkája volt, hanem valószínűleg egy olyan tanítványé, mint Giulio Romano, további ellenőrzést igényelne, esetleg további tudományos kutatások vagy az alkotás fizikai vizsgálata révén.
Kihívások és viták:
Az egyik fő kihívás az egyetértés elérése az művészeti közösségben, mivel az AI értelmezések ellentmondhatnak az elfogadott tudománynak. Viták is vannak az AI potenciális tekintélyesebbnek való tekintésével kapcsolatban az emberi szakértelemmel szemben, amely veszélyeztetheti a hagyományos szakértelemet.
Az AI előnyei az művészettörténeti kutatásban magukban foglalják a gyors adatelemzés lehetőségét, olyan információk feltárását, amelyeket az emberek nem tudnának könnyen észlelni, valamint az lehetőséget, hogy felülvizsgálják és gazdagítsák a művész munkásságának jelenlegi megértését. Ellenben a hátrányok lehetnek a technológia túlzott használatának kockázata, ami azt eredményezheti, hogy elkerüljük az emberek által érzékelhető finom kontextust és szubjektív elemeket, amelyekre az emberi tudósok figyelemmel vannak.
Kapcsolódó linkek:
További információkért az AI elemzésekről a művészetben, látogasson el a National Gallery és a The Metropolitan Museum of Art weboldalára. Ezek az intézmények aktívan foglalkoznak olyan kutatásokkal, amelyek összekapcsolódnak a technológia és az művészettörténet területével.
Az AI fokozódó szerepe az művészeti világban példázza a gépi tanulás által dominált hagyományosan emberi szaktudományba történő integráció szélesebb potenciálját és kihívásait. Ahogy növekszik az AI képessége, úgy nőnek azok a viták is, amelyek a gépi tanulás alkalmazásáról szólnak olyan területeken, mint az művészettörténet, ahol a szubjektív ítélet és a kontextus fontos az értelmezés és megértés számára.