Új technológiák szerepe az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében

Művészi intelligencia (AI) előtérbe került mint egy hatalmas lehetőségekkel rendelkező eszköz különböző iparágakban, az egészségügytől a mezőgazdaságon át az undergound scene-ig. Az MI számos előnyt kínál, azonban komoly aggodalmat kelt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására gyakorolt hatása miatt. Az MI számítási kapacitása általában elektronikai energiára támaszkodik, ami plusz kibocsátáshoz vezet. Felismerve a klímaváltozás sürgős kezelésének fontosságát, biztosítanunk kell, hogy az MI nettó nullakibocsátás mellett működjön, hogy összhangban legyenek klímavédelmi céljainkkal.

Az MI jelentősen képes csökkenteni a kibocsátást különböző tevékenységekben különböző iparágakban. Segítségével minimalizálhatók a kibocsátások a gyártásban, az élelmiszeriparban és a közúti közlekedésben, miközben támogatja a nap- és szélenergiában történő zéró szén-dioxid kibocsátást folytató elektromos áramtermelést. Azonban a legfrissebb jelentések egyre növekvő elektromos energiaigényt jeleznek, amelyet az AI számítási igényei hajtanak. Ez a növekedés a világszerte növekvő kibocsátásokat, beleértve Szaúd-Arábia AI milliárdokban történő beruházásait is, potenciálisan súlyosbíthatja.

Mit várhatunk ettől a virágzó AI tájéktól? Bár az MI némi hatékonyságnövekedést eredményezhet, lényeges, hogy egy nettó növekedést az elektromos energiaigényben várjunk. Az igény növekedése valószínűleg az elkövetkező években fog bekövetkezni, felülmúlva az áramhálózat átmenetét a jelenlegi fosszilis tüzelőanyagokon alapuló rendszerről egy alacsony kibocsátású, megújuló energiaforrásokkal dominált rendszerre. Ennek eredményeképpen érdemes egy ideiglenes áramkibocsátás-növekedésre számítania a szektorban. Ráadásul ez a kibocsátásnövekedés korlátozni fogja a rendelkezésre álló szén-dioxid költségvetést, ami korlátozza a nemzetközi megállapodások által elfogadott hőmérsékleti célok elérési képességét.

Az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2050-re vonatkozó nettó nullakibocsátású klímaterve kiemeli a szén-dioxid kibocsátás kiegyensúlyozásának fontosságát az energiaágazatban a szén-dioxid eltávolításával együtt. Ennek az egyensúlynak a megteremtése érdekében kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások bevetése, az energiamegtakarítás elősegítése, a tüzelőanyagcserét valamint más alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása.

Az ellenőrizetlen AI potenciális gátat jelent ezeknek az erőfeszítéseknek, mivel villamos energiaigénye további kibocsátási forrást jelent, amelyet sürgősen ki kell iktatni. Az AI számára elsődleges az, hogy nettó nullakibocsátású és ideális esetben nettó negatív kibocsátású legyen. Ennek eléréséhez több szempontú megközelítésre van szükség.

Először is egy összehangolt erőfeszítésnek kell lennie annak érdekében, hogy az adatközpontokat és az egyéb AI-hez kapcsolódó infrastruktúrát megújuló energiával táplálják, anélkül hogy fenntartanának olyan alacsony kibocsátású áramtermelési projekteket, mint amelyeket háztartások és egyéb fogyasztók számára. A kormányok, a magánszektor és az adatközpontok users közötti együttműködés létfontosságú azoknak a beruházásoknak növelése és az obbeli megújuló energia gyorsabb bevezetés érdekében.

Másodszor, szükséges egy nagy terhelési számítási felárat bevezetni az AI felhasználók és más nagyvállalati számítási tevékenységek, például a kriptovaluta bányászatának támogatására. Ez a felár segíthet az ÚJ beruházások finanszírozásában a megújuló energiaforrásokra.

Harmadrészt az AI klímára gyakorolt hatását a lehetséges negatív hatásokra terjedő viták középpontjává kell tenni, beleértve az információterjesztésben való félrevezetés és a munkaerőpiacok zavarait. Hasonlóan az Egyesült Államok vezette ENSZ által nemrég elfogadott határozathoz az AI „biztonságos, megbízható és megbízható” megalkotásával kapcsolatban, bővítenünk kell azon kezdeményezéseinket, amelyek az AI kibocsátásainak hatásait kezelik.

Végül át kell fordítanunk az AI képességeit annak érdekében, hogy olyan mechanizmusokat fejlesszünk, amelyek nettó nullakibocsátáshoz vezetnek, sőt még nettó negatív kibocsátásra is képesek. Ez olyan innovatív kibocsátáscsökkentő intézkedések tervezését foglalja magában, és olyan módok keresését, amelyek növelik a zéró szén-dioxid kibocsátású elektromos energia termelését az elérhető megoldásokra összpontosítva.

Annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljük az AI kibocsátásokra gyakorolt hatását, elengedhetetlen erős módszertanokat kidolgozni az általa okozott kibocsátásnövekedés és a megvalósítása révén megtakarított kibocsátások mérésére. Ehhez a magánszektor vezette cselekvések, az össz-kormányzati kezdeményezések és a köz- és magánkutatási erőfeszítések kombinációra van szükség.

Amint az AI tovább terjed és az elektromos energia iránti igény növekszik, döntő fontosságú, hogy aktívan kezeljük annak a jelentős kibocsátási növekedésnek a lehetőségét, amely alááshatja klímacéloinkat. A kormányoknak, vállalkozásoknak és érdekelteknek be kell integrálniük a nettó nullakibocsátású AI szükségét a megbeszéléseikbe arról, hogyan kell az MI környezeti hatásait kezelni és csökkenteni.

The source of the article is from the blog guambia.com.uy

Privacy policy
Contact