A kiber-bűnözők folyamatosan alkalmazkodnak és egyre kifinomultabbá válnak próbálkozásaikban arra, hogy becsapják és zsarolják az ártatlan egyéneket. Az utóbbi időkben ezek a bűnözők lényegesen fokozták módszereiket, hogy becsaphassák a gyanútlan áldozataikat. Most már kényszerítő technikákhoz, mint például a „digitális letartóztatás”, és hamis fenyegetésekhez nyúlnak, hogy elrabolásra vagy az áldozataik gyermekeinek letartóztatására hivatkozva elbizonytalanítsák őket, különösen azokra, akik külföldön tanulnak.
Ez az új hullámú kiber-bűnözők új szintre emelték taktikáikat, azzal, hogy mesterséges intelligenciát használnak ahhoz, hogy utánozzák az áldozataik gyermekeinek hangját telefonhívások során. Ezenkívül módosított képeket is küldhetnek, amelyeken a gyermekek veszélyben láthatók, azzal a céllal, hogy meggyőzzék az áldozatokat arról, hogy szeretteik valóban veszélyben vannak és ellenőrzésük alatt állnak.
Egy visszavonult tengerésztiszt áldozatul esett ennek a sémának, amikor a kiber-bűnözők, magukat mumba-i rendőröknek kiadva, digitális letartóztatásba helyezték őt saját otthonában. A csalóknak sikerült körülbelül 68,49 lakhs rúpiát kicsalniuk tőle. Az újabb vizsgálatok során kiderült, hogy ezek a bűnözők kapcsolatban állnak olyan emberekkel, akik Dubaiban vannak.
Az informatikai bűnözési osztály illetékesei elárulták, hogy ezek az online csalók gyakran VoIP (Voice over Internet Protocol) hívásokat használnak, a megjelenített számok pedig külföldi országokból származnak. Válaszul azt javasolták a nyilvánosságnak, hogy legyen óvatos, ha ismeretlen számoktól érkező hívásokat fogadnak, és kerüljék azoknak a helyeknek a kezdeményezését.
## GYIK
Mi az a „digitális letartóztatás”?
A „digitális letartóztatás” kifejezés arra utal, amikor a kiber-bűnözők az áldozataikat internetes kommunikáció segítségével fogva tartják, gyakran kényszerítő módszerekkel pénzt próbálnak kicsalni belőlük.
Hogyan adnak ki magukat a kiber-bűnözők rendőrségi tiszteknek?
Ezek a bűnözők különféle módszereket alkalmaznak arra, hogy színleljék a főrendőröket vagy az illetékes szervek munkatársait. Gyakran azt állítják, hogy a drogot tartalmazó csomagot az áldozat azonosítójához, mint például az Aadhaar vagy PAN kártyájához kötik. Később hamis vádpontokkal megvádolják az áldozatokat pénzmosással, majd digitális letartóztatásban tartják őket.
Milyen kényszerítő intézkedéseket alkalmaznak a kiber-bűnözők?
A kiber-bűnözők manipulálják áldozataikat, hogy a csalóktól megadott bankszámlákra utaljanak pénzt. Félelmet keltenek azzal, hogy fenyegetik az áldozatok vagyonának elkobzásával, ha bebizonyosodnak a pénzmosási vádak. Vagy megigérik, hogy visszaadják a pénzt, ha az állítások hamisnak bizonyulnak. Ezek a bűnözők gyakran azzal hoznak rá áldozataikra nyomást, hogy néhányan kölcsönöket vesznek fel annak érdekében, hogy eleget tehessenek követeléseiknek.
A kiber-bűnözők aktívan célozzák azokat az egyéneket, akik közelmúltban jelentős összegeket kaptak, például nyugdíjasoknak jelentős összegeket. Az egyik gyakori taktika a hamis elrablási hívások, kifejezetten azokra az szülőkre irányul, akiknek gyermekei külföldön tanulnak. Művészkedési eszközökkel újrajátszásra kerül az áldozat gyermeke hangja a háttérben, a csalók célja pedig az, hogy meggyőzzék áldozataikat arról, hogy váltságdíjat fizessenek gyermekük szabadon bocsátásáért, vagy hogy rendezzenek egy hamis bűnügyet.
Az igazságszolgáltatási szervek hangsúlyozzák, hogy mennyire fontos felhívni a figyelmet ezekre az új típusú kiber-bűncselekményekre. Óvatossággal és éberséggel az egyének képesek védelmet biztosítani maguknak az ilyen megtévesztő taktikákkal szemben. Kritikus az óvatosság és az azonnali intézkedések elkerülése, amikor ismeretlenek keresik őket pénzügyi tranzakciókra. Az AI hangreprodukció korszakában a vak bizalom veszélyes lehet. Az egyik kulcs az, hogy kérdőre vonják, megerősítsék és vizsgálják meg az intézkedés előtt, hogy biztonságban maradjanak a digitális világban.
Források: example.com
The source of the article is from the blog foodnext.nl