Az aritficiális intelligencia (AI) forradalmasítja különböző iparágakat és egyre inkább részévé válik mindennapi életünknek. Azonban az AI exponenciális növekedése jelentős környezeti aggodalmakat vet fel. Az egyik legfőbb éghajlati aggodalom az, hogy az AI számára szükséges jelentős számítási teljesítmény. Az AI-hoz szükséges hardver igényli az alapanyagok bányászatát, amely munkaigényes és környezetileg költséges. A hatalmas AI rendszerek üzemeltetéséhez szükséges energiafogyasztás következtében jelentős CO2 kibocsátás keletkezik.
Az AI pontos hatásának meghatározása az éghajlatra bonyolult feladat, a különböző alkalmazások és változó számítási igények miatt. Az AI különböző típusai, mint például a gépi tanulási modellek, látási programok vagy nagy nyelvi modellek, különböző mennyiségű számítási teljesítményt igényelnek a képzéshez és az üzemeltetéshez.
Az AI-hez társuló energiaigény képes lehet meghaladni az meglévő energia infrastruktúrákat. Az energiavállalatok küzdenek, hogy tartani tudják ezt a hirtelen növekedést, ami bizonytalanságot okoz és szükségessé teszi a rendszerkapacitások felülvizsgálatát. Ez potenciálisan akadályozhatja a megújuló energiaforrások felé történő átmenetet, mivel az áramszolgáltatók valószínűleg ellenzik a fosszilis üzemek visszavonását és inkább azok további építését tűzik célul a növekvő energiaigény kielégítésére. Az AI robbanása rizikót jelent a klímakrízis súlyosbítására, miközben megterheli már törékeny energiarendszerünket.
Továbbá az AI újító technológiák, például a klímaváltozással kapcsolatos deepfake-ek révén hozzájárulhat a klímafélrevezető információk terjesztéséhez. Az AI szabályozatlan jellege lehetővé teszi a manipulációt, klímaváltozás-ellenes dezinformációk terjednek az online platformokon fizetett influenszerek és radikális szélsőségesek révén. Ezen túlmenően az AI széles körben alkalmazott célozott hirdetésekben is használatos, olyan viselkedéseket népszerűsítve, amelyek nem környezetbarátak. Például a gyors divathirdetés ösztönzi a fogyasztói viselkedések ciklusának fenntartását, mivel az egyének arra ösztönöztek, hogy ruháikat azonnal lecseréljék, amint új trendek jelennek meg.
Azonban az AI reményt kínál a környezeti kihívások kezelésében. A vállalatok újító stratégiákat fedezhetnek fel annak érdekében, hogy az informatikát hatékonyabbá tegyék, például olyan vízhűtő adatközpontok bevezetésével, amelyek kevesebb szén-dioxid kibocsátást bocsátanak ki, mint a levegőhűtő társaik. Emellett az AI modellek használhatók a repülési útvonalak optimalizálására, az energiafogyasztás csökkentésére és a szennyezőanyag-kibocsátás nyomon követésére. A kulcs az, hogy az AI-jt eszközként használjuk a klímavihar minimalizálására és aktívan hozzájáruljunk a környezeti hatás csökkentéséhez.
Bár az AI környezeti hatása sürgős aggodalmat vet fel, lényeges proaktív megközelítéssel kezelni ezeket a kihívásokat. Ahogy Kate Brandt a Google-től hangsúlyozza, az AI az egyensúlyponton van. A potenciális negatív következmények felismerése és kezelése az elejétől fogva, valamint a fenntarthatóság beépítése a tervezési folyamatba segíthet minimalizálni az AI környezeti lábnyomát. Lényeges, hogy egyensúlyt teremtsünk az AI pozitív változások lehetőségének kihasználása, miközben biztosítjuk, hogy növekedése ne azonosuljon bolygónkkal.
GYIK:
1. Hogyan hat az AI a klímára?
Az AI jelentős számítási teljesítmény igénye növeli az energiafogyasztást, ami magasabb CO2 kibocsátáshoz vezet.
2. Képes az AI súlyosbítani az aktuális klímaváltozási problémákat?
Igen, az AI, különösen a generatív AI, képes felerősíteni a klíma dezinformációt, míg a célozott hirdetések nem klímabarát viselkedést bátorítanak.
3. Segíthet az AI a klímaváltozás elleni küzdelemben?
Az AI képes segíteni a klímakihívások kezelésében az energiafogyasztás optimalizálásával, a szén-dioxid kibocsátás csökkentésével és a szennyezőanyagok nyomon követésével.
Források:
– [Scientific American](https://www.scientificamerican.com/)
– [CBS News](https://www.cbsnews.com/)
The source of the article is from the blog smartphonemagazine.nl