Az Európai Unió (EU) történelmet írt csütörtökön az EU AI-törvény elfogadásával, egy átfogó keretrendszerrel, amely a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok kezelésére összpontosít. Ez a mérföldkő törvényhozás nemcsak az EU számára teremt precedenst, hanem az egész világ számára is. Az EU úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásával annak káros hatásai alapján megtalálhatja az egyensúlyt a technológiai fejlődés és az alapvető jogok védelme között. A cél egy emberközpontúbb megközelítés kiépítése a technológiához.
Az EU AI-törvény eléréséhez alapos módon közelít meg. Megerősíti az AI-t „egy gép alapú rendszernek, amely változó autonómiai szintekkel működésre van tervezve” fogalmát, ideértve a népszerű chatbotokat, mint például a ChatGpt és a Gemini. Az AI rendszereket három kategóriába sorolja: alacsony kockázatú, közepes kockázatú és magas kockázatú. A magas kockázatú rendszerek, mint például azok, amelyeket a bankokban, iskolákban vagy kritikus infrastruktúrákban használnak, szigorúbb szabályozás alá esnek. Pontosnak kell lenniük, emberi felügyelet mellett kell működniük, és folyamatos ellenőrzésnek kell alávetni őket. Ha a magas kockázatú rendszerek közvetlenül érintik a polgárokat, az egyéneknek joga van megkérdőjelezni a használatukat.
Ezen felül az EU AI-törvény tiltja azon AI rendszereket, amelyek káros hatással lehetnek az emberek életére. Például a személyek viselkedése vagy személyisége alapján kategorizáló társadalmi pontozási rendszereket szigorúan tiltja. Ez megkülönbözteti az EU-t olyan országoktól, mint Kína, ahol ilyen rendszereket alkalmaznak. Azonban az törvény kivételeket tesz az olyan AI eszközökre, amelyeket katonai, védelmi, nemzetbiztonsági és tudományos kutatási célokra használnak. Az arcfelismerő eszközök engedélyezettek, de azok használata kizárólag a rendfenntartó hatóságok számára korlátozott.
A törvény foglalkozik a deep fake-ek kérdésével, és kötelezővé teszi, hogy bármely mesterségesen előállított vagy megváltoztatott tartalom világosan fel legyen címkézve. Az egyének, cégek és szervezetek arra ösztönöznek, hogy jelezzék az ilyen manipulált tartalmak bármely példányát. Az EU AI-törvény foglalkozik a generatív AI-val is, ez az AI típus olyan tartalmakat tud létrehozni, mint például szöveg, kép és hang. Az EU követelményeinek való megfelelés érdekében a generatív AI rendszereket be kell tartatniuk a szerzői jogokkal, és átlátható hozzáférést kell biztosítaniuk az oktatáshoz használt adatokhoz.
Az EU AI-törvény érvényesítése érdekében 7,5 millió eurótól 35 millió euróig terjedő büntetéseket vezet be a szabálytalanságért, hamis információk nyújtásáért a felügyeleti hatóságok számára, a törvény előírásainak megszegéséért, vagy tiltott AI eszközök fejlesztéséért és bevetéséért.
Míg a technológiai vállalatok általánosságban üdvözlik az EU AI-törvényt, vannak aggályok a konkrét részletekkel és végrehajtással kapcsolatban. A törvényt tervezett módon májusban fogják törvénybe iktatni, de a vállalatoknak két év áll rendelkezésükre a 2025-ben kezdődő végrehajtásra való felkészülésre és megfelelésre.
Miközben az EU ezzel a törvénnyel vezető szerepet vállal, az Egyesült Államoknak saját szabályozási rendszerei vannak, amelyek kötelezik az AI fejlesztőket az adatok megosztására a kormánnyal. Kína is bevezetett egy vegyes AI törvényekből álló szövetét. Ahogyan a világ felismeri az AI potenciális veszélyeit, valószínű, hogy más országok is követni fogják e példát, és saját szabályozásaikat fogják bevezetni.
The source of the article is from the blog publicsectortravel.org.uk