Eltérések az AI manipulációról szóló állításokról

Az utóbbi időkben jelentősen megnőtt az mesterséges intelligencia (AI) használata kifogásként, hogy eltérítsék a kritikát és megtagadják a felelősséget. Egy jelentős példa erre a volt elnök, Donald Trump, aki azt állította, hogy az AI-t alkalmazták a beszédeinek és megjelenéseinek videóinak manipulálására, hogy zavarodottnak vagy összefüggéstelennek tüntessék fel.

Ezek az állítások először akkor merültek fel, amikor olyan videók kerültek nyilvánosságra, ahol Trump helytelen neveken hivatkozva hivatkozott politikusokra, például az elnök Bidet „Obamának” nevezve. Kezdetben Trump ragaszkodott ahhoz, hogy ezek az elcsúszások szándékosak voltak, ami további gúnyra és hitetlenségre adott okot. Most azonban áttért arra, hogy az AI-t hibáztatja ezekért a feltehető hibákért.

Trump az újonnan indított közösségi média platformján, a Truth Socialon azt állította: „A Hur Report ma lelepleződött! Egy katasztrófa Bidennel, az igazság kettős mércéje. Az artificial intelligence-t (mesterséges intelligencia) ellenem használták a videóikban. Joe, nem lehetséges!”.

Bár Trump állításai talán rezonálnak támogatóival, kevés bizonyíték van arra, hogy alátámaszthassák ezeket az állításokat. A Hur Report tanúvallomása során bemutatott videók, melyek állítólag Trump kognitív problémáit mutatták be, nem manipulálták mesterséges intelligenciával, hogy zavarodottabbnak tűnjön, mint amilyen valójában. Valójában a bizonyítékok alapos vizsgálata kimutatta, hogy Trump kognitív problémái érezhetőek voltak a potenciális manipuláció nélkül is.

Ez az AI mint bűnbak felhasználása nem korlátozódik pusztán Trumpra. Mások, például a MAGA működő Roger Stone is hasonló taktikákat alkalmaztak. Stone többször is állította, hogy az AI-t arra használták, hogy deepfake felvételeket készítsenek beszélgetéseiről, beleértve az amerikai képviselők, Eric Swalwell és Jerry Nadler meggyilkolásáról szóló megbeszéléseket. Stone azt állítja, hogy ha ilyen felvételek léteznek, azoknak mesterséges intelligencia generált csalásoknak kell lenniük, mivel soha nem ejtette ki azokat a szavakat.

Az AI visszaélése kifogásként nemcsak hogy aláássa a technológia potenciálját, hanem aggodalmakat is felvet a felelősségre vonás és a közbeszéd manipulálása kapcsán. Amikor az emberek az AI-t hibáztatják saját hibáikért vagy kétes kijelentéseikért, akkor az eltéríti az AI-val kapcsolatos valós hatásokat és kihívásokat a társadalomban.

Bár az AI tényleg képes arra, hogy manipulálja a képeket, videókat és audiókat, kulcsfontosságú az ilyen állításokhoz való szkepticizmus és az ellenőrizhető bizonyítékok követelése. A videók tartalmának és környezetének elemzése, valamint az források hitelességének figyelembevétele segít a valóságot megkülönböztetni az alaptalan vádaktól.

Végül fontos az egyének felelősségre vonása az ő cselekedeteikért és kijelentéseikért, ahelyett, hogy lehetővé tennénk számukra, hogy az AI technológiára hárítsák a vétket. Vigyázva és kritikusan maradva navigálhatunk a digitális kor bonyolultságaiban, és a tényekre épülve megalapozott ítéleteket hozhatunk.

GYIK

Mi az a mesterséges intelligencia (AI)?

Az AI olyan számítógépes rendszerek fejlesztésére utal, amelyek képesek olyan feladatokat ellátni, amelyek általában emberi intelligenciát igényelnek, mint például a vizuális érzékelés, a beszédfelismerés és a döntéshozatal. Algoritmusok és adatok használatát jelenti, hogy a gépek tanuljanak, érveljenek és problémákat oldjanak meg.

Mi az a deepfake?

A deepfake egy olyan kifejezés, amelyet manipulált vagy szintézisezett média leírására használnak, például képeket, hangot vagy videókat, amelyek látszólag hitelesek, de valójában mesterségesen generáltak. A deepfake-ek általában AI technikákat használnak, különösen deep learning technikákat, hogy nagyon valósághű és meggyőző ábrázolásokat hozzanak létre egyénekről, eseményekről vagy helyzetekről, amelyek nem feltétlenül történtek meg a valóságban.

Hogyan lehet ellenőrizni a videók vagy média tartalmak hitelességét?

A videók vagy média tartalmak hitelességének ellenőrzése kritikus elemzést és tényellenőrzést igényel. A tartalom forrásának vizsgálata, a híres hírforrásokkal vagy szervezetekkel való összehasonlítás, valamint az előterjesztett bizonyítékok hitelességének értékelése szükséges. Emellett a helyszínelési elemzésekben és a digitális hitelesítési módszerekben végzett technológiai fejlesztések segíthetnek a manipulált média hitelességének megállapításában.

További Olvasnivaló:
– The New York Times – Technológia
– Lawfare Blog – Mesterséges intelligencia és deepfake

The source of the article is from the blog jomfruland.net

Privacy policy
Contact