Az AI-t érintő peres ügyek folyamatos növekedése közepette a Microsoft határozottan tagadja azokat az állításokat, amelyek saját AI használatát érintik, azokat „világvégi túlzásnak” vagy „világvégi jövendölésnek” nevezve. A technológiai óriás jelenleg jogi lépéseket készül tenni a New York Times (NYT) és 13 másik felperes által indított külön osztályperes eljárásokkal szemben, amelyek az értékes műveik jogtalan másolását és az adatvédelmi és tulajdonjogi sérelmek megsértését állítják a Microsoft és az OpenAI részéről. A Microsoft nyilvánosan cáfolja ezeket az eseteket, új megközelítést kínálva a problémára.
Az NYT által kezdeményezett peres eljárásban az újság azt állítja, hogy egyezségre törekedett a Microsoft és az OpenAI részével a hozzájárulásuk feltételeiről az OpenAI nagy nyelvi modellek képzése során. Azonban a konfliktus jogi csatává nőtt, amikor az NYT kártérítéseket kért a bíróságtól. Az újság szerint a tartalma kulcsfontosságú szerepet játszott az OpenAI modelljeinek kiképzésében, ideértve az OpenAI GPT modelljeit is. A Microsoft azonban az NYT szerzői jogi igényét hasonlítja az audiovizuális ipar ellenállásához a VCR térnyerésekor, hangsúlyozva a technológiai innováció és a fogyasztói választás fontosságát.
A Microsoft perlemondási kérelme elsősorban az NYT által megfogalmazott állításokra összpontosít, amelyek a nagy nyelvi modellek, különösen a GPT-alapú termékek által a közönség által okozott lehetséges kárról szólnak. Az NYT azt állítja, hogy ez jelentős fenyegetést jelent az önálló újságírásra és az egész társadalomra. A Microsoft kihívja ezeket az állításokat, mondván, hogy az NYT irreális megerősítéseket használt annak érdekében, hogy olyan szöveget generáljon, amely megegyezik a cikkeivel – egy gyakorlat, amely nem tükrözi azt, hogyan használná a technológiát a hétköznapi emberek. A Microsoft szerint az állítások túlzott jellege aláássa az NYT érveinek hitelességét.
Ebben a perben az „ésszerű ember” koncepciója kulcsfontosságúvá válik. A Microsoft azt állítja, hogy a nagy nyelvi modellek által okozott kárakat az értékelni kell, hogy egy ésszerű ember hogyan használná a technológiát. Ez fontos kérdéseket vet fel a digitális, mindig online korszakban várható adatvédelmi várakozásokról. Ahogy az ügy bontakozik, az „ésszerű ember” meghatározása és az adatvédelem határai az AI fejlesztése kontextusában a jogi precedens által meghatározhatók.
A 13 felper által kezdeményezett osztályperes eljárásban a felperesek azt állítják, hogy az OpenAI és a Microsoft adatvédelmi jogsértéseket követtek el a digitális lábnyomaik összegyűjtésével, ami a személyes információik visszaélésszerű felhasználásához és a szakmai elavuláshoz vezetett. A Microsoft kihívja ezeket az állításokat, azt állítva, hogy a felperesek nem szolgáltattak valós bizonyítékokat az ő állításaikat alátámasztó tényekről. A Microsoft hangsúlyozza az egyének által szenvedett konkrét károk hiányát az ő tevékenységének következtében, kiemelve, hogy az állításokat nem lehet kizárólag hipotetikus élményekre alapozni.
Az OpenAI csatlakozott a Microsofthoz ártatlanságukat kijelentve, és saját perlemondási kérelmet nyújtottak be. A magánéleti ügyben a felperesek vádakkal válaszoltak az OpenAI ellen, amelyet titokban hatalmas mennyiségű személyes adatot szedett össze a világhálóról és az emberek tudta nélkül. Állítják, hogy ez a művelet lehetővé tette a vagyon koncentrálódását vállalati óriásokban, munkahelyek eltűnését és kockázatokat az olyan iparágakban, mint az irodalom, a zene és az újságírás.
Ezek az AI-vel kapcsolatos perek, habár széleskörűen vitatkoznak jogi zsargonban, komoly hatással lesznek a társadalomra. Az eredmények alapvető precedenseket fognak felállítani, amelyek meghatározzák az AI és az internet fejlődését. Bár egyesek lehetnek, akik ezeket a pereket egy egyszerű technológiai harcnak tartják a nagy tech vállalatok ellen, következményeik végül megváltoztatják az AI pályáját és potenciálisan befolyásolják az emberiséget egészében.
###Gyakran Ismételt Kérdések
1. Milyen peres ügyek zajlanak a Microsoft és az OpenAI ellen?
A peres ügyek olyan vádakat tartalmaznak a Microsoft és az OpenAI ellen, amelyek az AI használatukat, különösen a nagy nyelvi modelleket érintik. Az New York Times (NYT) azt állítja, hogy a vádlottak jogtalanul másolták értékes tartalmát, míg egy osztályperes eljárás adatvédelmi és tulajdonjogi sérelmekre hivatkozik.
2. Hogyan reagál a Microsoft a peres ügyekre?
A Microsoft elutasítja a felperesek által felvetett világvégi forgatókönyveket, túlzónak és hiányosnak tekintve azokat. A vállalat azt állítja, hogy az NYT szerzői jogi igénye hasonlít a technológiai innováció elleni ellenálláshoz, és hangsúlyozza az AI okozta károk értékelésének fontosságát annak alapján, hogy egy ésszerű ember hogyan használná a technológiát.
3. Milyen jelentősége van az „ésszerű ember” koncepciónak ezekben a peres ügyekben?
Az „ésszerű ember” koncepciója kulcsfontosságú szerepet játszik az AI által okozott károk mérésének szabványainak meghatározásában. A Microsoft szerint a kárt annak fényében kell értékelni, hogyan használná az átlagos ember a technológiát, ami fontos kérdéseket vet fel a digitális korban érvényes adatvédelmi várakozásokról.
4. Milyen hatással lehetnek ezek a perek az AI fejlesztésére és a társadalomra?
A peres ügyek eredményei alapvető jogi precedenseket fognak teremteni, amelyek alakíthatják az AI és az internet jövőbeli fejlődését. Ezek újradefiniálhatják a magánéleti szabványokat, befolyásolhatják a technológiai használat határait, és kihatással lehetnek különböző iparágakra, beleértve az újságírást, az irodalmat és a zenét. Ezek a perek a társadalmat egészében érinthetik.
###Definíciók:
– AI (Mesterséges Intelligencia): Az emberi intelligencia szimulálása gépek által végzett feladatokhoz, mint például a problémamegoldás, tanulás és döntéshozatal.
– Világvégi túlzás: A potenciális negatív következményeknek túlzó és riasztó leírása.
– Világvégi jövendölés: Az eljövendő, katasztrofális események vagy negatív kimenetelű események tanulmányozása vagy megjósolása.
The source of the article is from the blog dk1250.com