A mesterséges intelligencia (MI) kettős élű karddá vált a kibervédelem területén. Míg óriási lehetőségeket kínál a fejlődés terén, jelentős kockázatokkal jár, ha rosszindulatú szereplők kezébe kerül. A Microsoft és az OpenAI közelmúltban megjelent blogbejegyzésében rávilágított arra, hogy az államilag támogatott fenyegető szereplők egyre inkább használják a generatív mesterséges intelligenciát (GenAI).
A bejegyzés szerint Irán, Észak-Korea, Oroszország és Kína mind kihasználta a GenAI erejét, hogy fokozza kibertámadó képességeit. Ezek az országok, különféle kibervédelmi csoportjaikon vagy kémelhárítási ügynökségeiken keresztül nagy nyelvi modelleket használnak, amelyeket a Microsoft és az OpenAI biztosít, hogy hatékonyabb támadásokat indítsanak. Az MI használata különösen erősítette a szociális terelésben tett erőfeszítéseiket, ami hitelesnek látszó mélyhamisításokhoz és hangklónozási kísérletekhez vezetett, amelyek az Egyesült Államok rendszereibe történő behatolást célozzák.
Egy érdekes iráni támadás például olyan horgászlevélben nyilvánult meg, amelyek egy fejlesztési ügynökség és egy prominens feminista weboldal személyének adták ki magukat. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a külföldi ellenfelek által szervezett kibertámadások folyamatosan fejlődnek és egyre kifinomultabbak. Csak ebben a hónapban derült fény arra, hogy Kínát támogató támadó szereplő, a Volt Taifun nevű csoport több éven át sikeresen behatolt nyugati nemzetek kritikus infrastruktúrájába.
Az MI integrálása a kibertámadásokba kihívást jelent a védelmezők számára, mert egyre nehezebb megkülönböztetni az MI által vezérelt támadásokat a hagyományos támadásoktól. Ennek fényében a felelősség a MI technológiát gyártó vállalatokra hárul, hogy további vezérlőmechanizmusokat és védelmi intézkedéseket alkalmazzanak. Kulcsfontosságú, hogy az szervezetek a kibervédelem alapelveire (például többfaktoros azonosítás és bizalmatlanságon alapuló védelmi rendszerek) helyezzék a hangsúlyt, függetlenül attól, hogy létezik-e MI vagy sem.
Bár a Microsoft és az OpenAI hangsúlyozta, hogy nem azonosítottak jelentős támadásokat, amelyek az általuk figyelt nagy nyelvi modelleket használják, hangsúlyozták az információ megosztásának és a védelmező közösséggel való együttműködés fontosságát. Az ilyen erőfeszítések célja az, hogy egy lépéssel az ellenfelek előtt járjanak, és megakadályozzák a GenAI lehetséges visszaéléseit, miközben folyamatosan fejlesztenek a feltűnő támadások felismerésére és ellensúlyozására.
Ahogy a digitális tájkép fejlődik, a kibertámadók és a védelmezők közötti harc fokozódik. Az MI alapú kibertámadások egyedi és jelentős fenyegetést jelentenek, amelyekre folyamatos figyelem és proaktív intézkedések szükségesek az szervezetektől. A védelmező közösség kollaborációval, információk megosztásával és erős kibervédelmi gyakorlatokba történő beruházással képes csökkenteni az MI rosszindulatú felhasználásával járó kockázatokat.
Az alábbiakban néhány gyakori kérdés és válasz a fő témákra és a cikkben bemutatott információkra:
1. Mi az a generatív mesterséges intelligencia (GenAI)?
A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) olyan nagy nyelvi modellek használatát jelenti, mint amilyeneket a Microsoft és az OpenAI nyújt, hogy tartalmat hozzon létre vagy új szöveget generáljon. Ez olyan formája a mesterséges intelligenciának, amely lehetővé teszi a számítógépek számára, hogy emberi jellegű szöveget vagy beszédet hozzanak létre.
2. Mely országok használták fel a GenAI erejét kibertámadásokhoz?
A cikk szerint Irán, Észak-Korea, Oroszország és Kína mind használta a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) erejét, hogy megerősítse kibertámadó képességeit.
3. Hogyan használták az MI-t kibertámadásokban?
Az MI-t arra használták fel kibertámadások során, hogy javítsák a szociális terelés technikáit, meggyőző mélyhamisításokat hozzanak létre és hangklónozási kísérleteket végezzenek. Ezek a fejlesztések nehezebbé teszik, hogy megkülönböztessük az MI által vezérelt támadásokat a hagyományos támadásoktól.
4. Milyen példák vannak kibertámadásokra, amelyekben GenAI-t alkalmaztak?
A cikk tényként említi, hogy Irán GenAI-t használt horgászlevél küldésére, amelyek egy nemzetközi fejlesztési ügynökséget és egy feminista weboldalt céloztak meg. Ez rávilágít a külföldi ellenfelek által szervezett kibertámadások folyamatos fejlődésére és kifinomultságára.
5. Milyen kihívásokkal jár az MI integrálása a kibertámadásokba?
Az MI integrálása a kibertámadásokba egyre nehezebbé teszi a védelmezők számára a különbség megállapítását az MI által vezérelt támadások és a hagyományos támadások között. Ez nehezítést jelent az új fenyegetések felismerésében és ellensúlyozásában.
6. Milyen intézkedéseket kell tennie a szervezeteknek az MI alapú kibertámadások kezelésére?
A szervezeteknek prioritást kell adniuk a kibervédelem alapelveinek, például a többfaktoros azonosításnak és a bizalmatlanságon alapuló védelmi rendszereknek, függetlenül attól, hogy van-e jelen az MI vagy sem. Emellett fontos, hogy az MI technológiát fejlesztő vállalatok további vezérlőmechanizmusokat és védelmi intézkedéseket alkalmazzanak.
7. Hogyan segít a kollaboráció az MI alapú kibertámadásokkal járó kockázatok csökkentésében?
A Microsoft és az OpenAI hangsúlyozza az információ megosztásának és a védelmező közösséggel való együttműködés fontosságát. Azáltal, hogy együtt dolgoznak, a szakértők lépést tarthatnak az ellenfelekkel és megelőzhetik a GenAI lehetséges visszaéléseit, miközben folyamatosan fejlesztenek a feltűnő támadások felismerésére és ellensúlyozására.
Kulcsszavak meghatározása:
– Mesterséges intelligencia (MI): Olyan számítógépes rendszerek fejlesztése, amelyek olyan feladatokat képesek elvégezni, amelyek általában emberi intelligenciát igényelnének, például beszédfelismerés vagy problémamegoldás.
– Generatív mesterséges intelligencia (GenAI): Nagy nyelvi modellek használata az emberi jellegű szöveg vagy beszéd generálására.
– Rosszindulatú szereplők: Azon személyek vagy csoportok, akik rosszindulatú szándékkal rendelkeznek és kibertámadásokat hajtanak végre.
– Szociális terelés: A manipuláció vagy megtévesztés használata olyan emberek becsapására, hogy érzékeny információkat adjanak ki vagy káros cselekedeteket hajtsanak végre.
– Mélyhamisítások: Az MI segítségével létrehozott vagy módosított szintetikus tartalmak, például videók vagy képek, amelyek valóságosnak tűnnek, de valójában hamisak.
Javasolt kapcsolódó linkek:
– Microsoft
– OpenAI
– Kibervédelmi és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökség (CISA)
– Egészségügyi Világszervezet (WHO) – Kiadványok a mesterséges intelligenciáról
The source of the article is from the blog macholevante.com