A kiberbiztonsági cégek a közelmúltban növekvő tendenciát jelentettek az AI-eszközöket használó hackerekben, akik finomítják támadási technikáikat. A Microsoft és az OpenAI most jelentős fejleményként nyilvánosságra hozta azoknak a állami csoportoknak a nevét, akik chatbotokat használnak a kiberműveleteik erősítésére.
Az OpenAI, a Microsoft együttműködésével, öt államhoz kötődő rosszindulatú felet azonosított, akik ChatGPT névre hallgató, az OpenAI által fejlesztett AI eszközt használták. Ezek a csoportok fejlett technológiával, jelentős anyagi erőforrásokkal és képzett személyzettel rendelkeznek, és egyedi kockázatot jelentenek a digitális ökoszisztémára és az emberi jólétre nézve. Az OpenAI hivatalos közleménye szerint a közös cél ezen aktorok megzavarása, hogy ne használhassák az AI-szolgáltatásokat álnok kibertámadásaik előmozdítására.
A népszerű vélekedéssel ellentétben az AI-eszközöket nemcsak a kiber-támadások elleni védekezésre, hanem a támadó stratégiák erősítésére is használják. A hackerek most már AI-modelleket alkalmaznak különböző feladatokhoz, beleértve a technikai anyagok fordítását, a kódhibák azonosítását és az alapvető kódolási műveletek végzését, ezzel megerősítve támadási mechanizmusukat. Ezek a technikák lehetővé teszik számukra a technológiák és potenciális sebezhetőségek működésbe hozására vonatkozó alapvető információk gyűjtését, az anomáliák észlelésének elkerülését, erőforrások kifejlesztését, valamint a társadalmi manipulációt és a payload-készítést.
A Microsoft és az OpenAI által azonosított állami támogatású hackercsoportok számos AI-alapú taktikát alkalmaztak a műveleteik megkönnyítése érdekében. A Kína-hoz kötődő Charcoal Typhoon csoport például az OpenAI szolgáltatásait használta vállalatok és kiberbiztonsági eszközök kutatására, kódhibák hibakeresésére, scriptek generálására és tartalom előállítására lehetséges adathalász kampányokhoz. Egy másik Kína-hoz kötődő csoport, a Salmon Typhoon, az OpenAI szolgáltatásait hozta segítségül technikai anyagok fordításában, információk kinyerésében az hírszerző ügynökségekről és regionális fenyegetéselhárítókról, kódolási segítségnyújtásban és módok felfedezésében a folyamatok elrejtésére rendszerekben.
Továbbá az Irán-hoz kötődő Crimson Sandstorm fenyegető szereplő az AI-t használta alkalmazás és webfejlesztés támogatásához szkriptek létrehozása és tartalom előállítása terén a nyíltszemet tengerimalacoknak. Az Észak-Korea-hoz kötődő Emerald Sleet csoport AI technológiát alkalmazott a védelmi szakértők és szervezetek azonosítására az Ázsiai és Csendes-óceáni régióban, alapvető szkript műveletek végrehajtására és adathalász kampányok tartalmának tervezésére. Végül a Rosztovval hozzátartozó Forest Blizzard színész az OpenAI technológiát használta műholdkommunikációs protokollok és radar-képfeldolgozási technológiák nyílt forrású kutatásához, valamint konkrét szkript támogatásához.
Ahogy a kibervédelmi tájék továbbra is fejlődik, létfontosságú, hogy a szervezetek és az egyének is folyamatosan óvatosak maradjanak és folyamatosan alkalmazkodjanak védelmi stratégiáikhoz. Az állami-affiliált rosszindulatú aktorok által használt AI eszközök felfedése hangsúlyozza a kiberbiztonsági cégek, az AI-fejlesztők és a rendőrségi szervek közötti növekvő együttműködés szükségességét az AI-t képes kibertámadások növekvő fenyegetésének ellensúlyozására.
GYIK:
1. Milyen jelentősége van annak, hogy a Microsoft és az OpenAI nyilvánosságra hozta az állami kötődésű csoportok neveit, akik chatbotokat használnak?
Mind a Microsoft, mind az OpenAI azonosította az öt állami kötődésű csoportot, akik AI-eszközöket, mint például chatbotokat használnak a kiberműveleteik erősítésére. Ez az információ fontos, mert rávilágít ezeknek a csoportoknak a kockázataira, és célja a tevékenységük megzavarása.
2. Csak a kiber-támadások elleni védekezésre használnak-e AI eszközöket?
A népszerű vélekedéssel ellentétben az AI eszközöket nemcsak védekezésre, hanem a támadó stratégiák erősítésére is használják. A hackerek AI modelleket alkalmaznak különböző feladatokhoz, például fordításhoz, kódhiba-azonosításhoz és kódolási műveletek végrehajtásához támadásaik megerősítése érdekében.
3. Hogyan alkalmazzák az AI-alapú taktikákat az állami támogatású hackercsoportok?
Az azonosított állami kötődésű hackercsoportok az AI technológiát olyan feladatokra használták, mint a kutatás, a kódhibák hibakeresése, tartalom előállítása, technikai anyagok fordítása, információk kinyerése, szakértők és szervezetek azonosítása, valamint a szkript műveletek végrehajtása a kibertámadásokkal kapcsolatosan.
4. Miért fontos a kiberbiztonsági cégek, az AI fejlesztők és a rendőrségi szervek közötti együttműködés?
Az AI képes kibertámadások növekvő fenyegetésének szembenézve az együttműködés kulcsfontosságú. Szervezetek, egyének, AI fejlesztők, kiberbiztonsági cégek és rendőrségi szervek együtt kell működjenek a kockázatok felderítésében, védelmi stratégiák alkalmazásában és hatékony vállalásában, amit a állami kötődésű rosszindulatú szereplők jelentenek.
Definíciók:
– AI: Az Mesterséges Intelligencia arra utal, hogy emberi intelligencia utánzása a gépekben, amelyeket úgy programoztak, hogy gondolkodjanak és tanuljanak az emberekhez hasonlóan.
– Chatbotok: AI-alapú számítógépes programok, amelyek tervezve vannak, hogy szimulálják a beszélgetést és kölcsönhatásba lépjenek a felhasználókkal üzenetküldő platformokon vagy webhelyeken keresztül.
– Rosszindulatú szereplők: Azok az egyének, csoportok vagy szervezetek, akik rosszindulatú tevékenységekkel, például kiber támadásokkal vagy hekkerekkel foglalkoznak.
– Államhoz kötődő csoportok: Azok a szervezetek vagy csoportok, akiknek kötelékeik vagy kapcsolataik vannak egy adott kormánnyal vagy állammal.
Kapcsolódó linkek:
1. Microsoft: A Microsoft hivatalos weboldala, egy vezető technológiai vállalat, amely kiberbiztonsági megoldásokat nyújt.
2. OpenAI: Az OpenAI hivatalos weboldala, egy szervezet, amely a biztonságos és hasznos mesterséges általános intelligenciára (AGI) összpontosít.
3. FBI Kiber Nyomozás: Információk az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) kiber nyomozásairól.
The source of the article is from the blog hashtagsroom.com