Ahogy az mesterséges intelligencia (AI) továbbra is alakítja a jövőt, a világ országai versenyeznek a dominancia megszerzéséért ezen döntő területen. Hat évvel ezelőtt az orosz elnök, Vlagyimir Putyin merész módon kijelentette, hogy az AI fejlesztésben vezető ország a „világ urává” válik. Azonban Oroszországnak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie ebben a versenyben.
Putyin vágya, hogy Oroszország vezesse és irányítsa az AI forradalmat, ideológia harcából fakad a Nyugattal. Aggódik a nyugati AI modellek, különösen a „nagy nyelvi modellek” (LLM-ek), mint például a ChatGPT, miatt, amiben hisz, hogy ha nem kerülnek kihívás elé, akkor ezek a modellek eltörölhetik Oroszország nézőpontját a világról. Emellett ezek a modellek fenyegetést jelentenek Oroszország ellenőrzése fölött az internet felett, mely az utóbbi években szigorúbbá vált.
A nyugati AI dominancia ellenében Oroszországban működő cégek dolgoznak saját alternatívák fejlesztésén. Az állami irányítású Sber elindította a GigaChat chatbotot, amely összekapcsolja a magyar nyelvi készségeket a képeséggel, hogy számítógépes kódot és képeket generáljon. Az oroszországi keresőóriás, a Yandex integrálta a YandexGPT-2-t a virtuális asszisztens szolgáltatásába.
Azonban nem világos, hogy ezek az orosz AI modellek képesek-e túltenni nyugati ellenfeleiket. A Yandex szerint a YandexGPT-2 jobban teljesít, mint a GPT-3.5, a ChatGPT korábbi verziója. Azonban független elemzések és nyilvános összehasonlítások hiányoznak az Egyesült Államokban fejlettebb GPT-4-gyel.
Oroszország az AI innovációban is lemarad a Nyugathoz viszonyítva. A Stanford Egyetem jelentése szerint Oroszország 2022-ben mindössze egy „jelentős” gépi tanuló rendszert hozott létre, míg az Egyesült Államokban 16, az Egyesült Királyságban pedig nyolc. Emellett Oroszország szuper-számítási kapacitása és AI-készenlét indexe jóval elmarad a nyugati országoktól.
Hogy felzárkózzon, Putyin ambiciózus AI stratégiát vázolt fel, hogy felváltsa az 2019-es korábbi tervet. A terv célja az orosz szuper-számítási kapacitás növelése, az AI képzés kiterjesztése és a Kínával és Indiával való együttműködés ösztönzése. Azonban a kihívások hatalmasak.
Oroszországnak agyelszívás problémával kell szembesülnie, mivel sok fejlesztő és mérnök elhagyja az országot a folyamatban lévő háború és a korlátozott lehetőségek miatt. Továbbá a szankciók megakadályozzák az előrehaladott chipekhez való hozzáférést, melyeket főként az oroszellenes szövetséges országok állítanak elő. Az állam szigorú ellenőrzése az iparon keresztül végrehajtott felvásárlások és befektetések lehetséges módon gátolhatják meg a versenyt és az innovációt.
Katonai AI területén Oroszország haladást ért el például a drónok terén, de lemarad az általános célú AI alkalmazásokban. Ez hátrányt jelent Oroszország számára a nyugati és kínai versenytársakkal szemben, akik a civil AI előrelépéseket látják gazdasági, geopolitikai és katonai előnyüknek.
Míg Oroszország törekszik az AI versenyben való érvényesülésre, számos akadály és erős versenytárs áll előtte. Az AI dominancia elérése útja jelentős technológiai és geopolitikai kihívásokat követelhet meg, valamint olyan ökoszisztéma kialakítását, amely ösztönzi az innovációt és a magánberuházásokat.
Gyakran Ismételt Kérdések:
1. Miért érdeklődik Oroszország az AI fejlesztés iránt?
– Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin azt hiszi, hogy az ország, amely az AI fejlesztésben vezet, a „világ urává” válik. Aggódik amiatt, hogy ha a nyugati AI modellek kihívás nélkül vannak, akkor azok eltörölhetik Oroszország nézőpontját a világról.
2. Milyen kihívásokkal néz szembe Oroszország az AI versenyben?
– Oroszország lemarad a Nyugattól AI innovációban, kevesebb jelentős gépi tanuló rendszert hoz létre. Agyelszívás, korlátozott lehetőségek és szankciók, amelyek megakadályozzák az előrehaladott chipekhez való hozzáférést, szintén kihívásokat jelentenek.
3. Jobbak-e az orosz AI modellek, mint a nyugati ellenfeleik?
– Bár a Yandex szerint a modellje jobban teljesít, mint egy korábbi nyugati modell, nincsenek független elemzések és nyilvános összehasonlítások a fejlettebb nyugati modellekkel.
4. Mi Putyin AI stratégiája?
– Putyin ambiciózus AI stratégiát vázolt fel, melynek célja az orosz szuper-számítási kapacitás növelése, az AI képzés kiterjesztése és a Kínával és Indiával való együttműködés ösztönzése.
5. Milyen kihívásokkal néz szembe Oroszország a katonai AI területén?
– Oroszország haladást ért el bizonyos területeken, például a drónok terén, de lemarad az általános célú AI alkalmazásokban. Ez hátrányt jelent Oroszország számára a nyugati és kínai versenytársakkal szemben.
Definíciók:
– Mesterséges Intelligencia (AI): a gépek, különösen a számítógépek által emberi intelligencia folyamatok szimulálása.
– Nagy Nyelvi Modellek (LLM-ek): olyan AI modellek, amelyeket nagy mennyiségű szöveges adaton tanítanak, és emberihez hasonló válaszokat tudnak generálni természetes nyelvű beszélgetésekben.
– Szuper-számítási: azok az rendkívül erős számítógépek használata, amelyek bonyolult számításokat végeznek és nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel nagy sebességgel.
– Agyelszívás: a képzett vagy tehetséges emberek kivándorlása egyik országból a másikba, ami az intellektuális tőke veszteségével jár.
– Szankciók: intézkedések, melyeket országok vagy nemzetközi szervezetek hoznak annak érdekében, hogy korlátozzák vagy megtiltsák a kereskedelmet, gazdasági tevékenységet vagy diplomáciai kapcsolatokat egy másik országgal szemben, büntetésként vagy nyomásgyakorlási eszközként.
Kapcsolódó linkek:
– OpenAI: Az OpenAI hivatalos weboldala, vezető szervezet az AI kutatás és fejlesztés terén.
– Stanford Egyetem: A Stanford Egyetem hivatalos weboldala, egy ismert intézmény, amely ismert az AI kutatás és szakértelem terén.
– Sber: A Sber, az oroszországi állami ellenőrzésű pénzintézet hivatalos weboldala, amely saját AI chatbotot indított el.
– Yandex: A Yandex, Oroszország keresési óriása hivatalos weboldala, amely AI modelleket integrál a virtuális asszisztens szolgáltatásába.
The source of the article is from the blog mgz.com.tw