A félvezető chipek a modern elektronika hajtóereje, ezáltal kulcsfontosságú komponensei a globális technológiai és számítási képességnek. Meglepő módon az Egyesült Államok nem a legkiemelkedőbb pozíciót tölti be ezen többmilliárd dolláros iparágban. Ehelyett a legnagyobb műszaki harc a félvezetőkről szól, ahol az Egyesült Államok Kínától való előretartását tűzte ki célul. Tajvan, a félvezető piac domináns szereplője, magát megtalálja e globális verseny középpontjában.
Tajvan TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) felelős a világ legfejlettebb chipeinek elkészítéséért, aminek az óriási 92%-át ők gyártják. Ez a kis szigetek uralma a félvezetőktől meghaladja az OPEC részét a globális olajtermelésben. Ennek a dominanciának a fontossága nyilvánvalóvá válik, ha figyelembe vesszük a gazdasági válság potenciális kockázatát, amely akkor következne be, ha a TSMC működése megszakadna, hiszen számos iparág erősen támaszkodik ezekre a lényeges chipekre.
Kína, a félvezetők legnagyobb importőre az Egyesült Államok vállalataira támaszkodik jelentős részben a chipek ellátásához. Az összefonódott nemzetközi ellátási lánc, amely lehetővé teszi az iparág működését, az Egyesült Államokat, Hollandiát, Japánt és Tajvant is érinti, kiemelve ennek a globális hálózatnak a bonyolultságát.
A Trump-kormányzat által Kína technológiai óriására, a Huawei-re kivetett korlátozások illusztrálják a félvezető ellátási lánc sebezhetőségét. Ha a Huawei a TSMC-től függőlegesen ellátást képtelen biztosítani, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a félvezetők feletti irányítás jelentős geopolitikai következményekkel jár. Ezek a chipek nemcsak a mobiltelefonokhoz hasonló fogyasztói elektronikában, hanem a védelmi rendszerekben és a katonai fegyverzetben is kulcsfontosságú szerepet játszanak.
Az Egyesült Államok és Kína közötti harc a félvezető dominancia érdekében túlmutat a pusztán gazdasági versenyen. A kommunista kormány „Made in China 2025” tervének komoly fenyegetése van az amerikai gazdasági és katonai érdekek számára, hiszen Kína a magas technológiájú gyártás globális vezetőjévé kíván válni.
Felismerve a külföldi chippgyártásra való függőség kockázatait, az amerikai kormány elindította a Chips Actot, amely milliárdokat invesztál a chippgyártás visszahozatalába az amerikai talajra. Azonban mind Kína, mind az Egyesült Államok számára kihívást jelent majd elérni az önfenntartást és megelőzni Tajvan gyártási képességeit.
Nem lehet alábecsülni a chipgyártás közelségének és hozzáférhetőségének fontosságát a nemzetbiztonság és a gazdasági stabilitás szempontjából. A geopolitikai ellenfelektől való függőség kulcsfontosságú komponensekre, mint például a félvezetőkre, hagyja kihasználható sebezhetőségeket a versenytárs hatalmak számára.
Ahogy a technológiai dominanciaért vívott harc folytatódik, világossá válik, hogy a félvezetők nemcsak elengedhetetlenek a globális technológiai ökoszisztéma számára, hanem kiterjedt következményekkel járnak a magánszféra, megfigyelés és a nemzetbiztonság terén is. A jogszabályoknak szükségesek ahhoz, hogy kezeljék ezeket a technológiai fejlesztéseket és megvédjék a félvezetők feldolgozási képességének potenciális visszaéléseivel összefüggő felügyeleti lehetőségekkel szembeni védelmet.
A chipháború már zajlik, és a jövőbeni következmények bizonytalanok maradnak. Az mesterséges intelligencia és az időfaktor számítógépizálás technológiai fejlődésivel együtt a félvezetőkért folytatott verseny nemzeti fontosságú kérdéssé válik. Az, hogy ez a harc hogyan bontakozik ki, meghatározza a technológia jövőjét és a hatalmi egyensúlyt a globális arénában.
The source of the article is from the blog enp.gr