Térképeket régóta használnak a földi tájak navigálásához, utakat, épületeket és földhasználatot dokumentálva. Azonban a hatalmas és jellegtelen óceánok rejtélyek maradtak, sok tevékenységük a szem elől rejtve maradt. Eddig.
Egy úttörő tanulmány, melyet a Nature folyóiratban publikáltak, fényt derített az óceáni forgalom és a part menti infrastruktúra rejtett világára mesterséges intelligencia (MI) és műholdas képek segítségével. A Global Fishing Watch által végzett kutatás több milliárd információból kapható adatokat elemzett, beleértve a műholdképeket is, és így egyedülálló térképet készített az óceáni tevékenységről.
Ez az új megértés az ipari forradalomról, amely az óceánokban zajlik, bemutatja annak hatalmas hatását mind a globális gazdaságra, mind a környezetre. Több mint egy milliárd ember táplálékát az óceánra támaszkodik, és milliók foglalkoznak halászattal. Emellett az óceán felelős az összes kereskedelmi áru mintegy 80%-ának szállításáért, és a világ olajának 30%-át termeli.
Azonban a „kék óceán” gazdaságának ez a gyors növekedése árán megy. Az ökológiai hanyatlás, beleértve a túlhalászást és a kritikus élőhelyek pusztulását, egyre sürgetőbb probléma. A tanulmány célja az volt, hogy kövesse és térképezze ezeket a fejleményeket, hogy jobban megértsük hatásukat az óceánokra.
A kutatás számos kihívást tárt fel az óceáni tevékenység nyomon követése során. Bizonyos hajókövető rendszerek csak a szülővállalat számára elérhetőek és nem publikusak. Továbbá a tiltott tevékenységeket folytató hajók gyakran kikapcsolják a követési rendszereiket vagy manipulálják a sugárzott helyzetüket. Az parti vizek és bizonyos olyan régiók, ahol gyenge a műholdas vétel, „vak foltokat” jelentenek a követésben, míg a politikai és kereskedelmi korlátozások gátolhatják az információ áramlását az Automatikus Azonosítási Rendszereken (AIS) keresztül.
Azonban a mesterséges intelligencia erőteljes eszközként jelent meg ezeknek a kihívásoknak az leküzdésében. A tanulmány a műholdas képek nagy mennyiségű elemzésével több mint 63 000 hajóeseményt azonosított bármely adott pillanatban, amelyek közül körülbelül fele halászhajó volt. Különösen fontos, hogy a globálisan feltérképezett ipari halászat közel háromnegyede nem jelent meg a nyilvános ellenőrzési rendszerekben.
Ázsia emelkedett ki a domináns régiók közül az ipari halászatban, amely a hajóelemzések 70%-áért felelt, különösen Kína kizárólagos gazdasági övezetében. A tanulmány rámutatott azon is, hogy halászhajók működnek tengeri védett területeken is, beleértve a Galápagos Marine Reserve-t és a Nagy Korallzátony Merevénycsarnokot is.
A halásztevékenység mellett a tanulmány azonosított fix tengeri szerkezeteket is, mint például kikötőket, szélerőműveket és olajfúrás telepítéseket. Kína vezet az offshore szélenergia termelésben, 2017-től 2021-ig a szélturbinák száma 900%-kal nőtt. Az offshore szélerőművek főként Észak-Európában és Kínában találhatók, míg az offshore olajstruktúrák száma is 16%-kal nőtt.
Összességében ez a tanulmány teljesebb képet ad az óceánok iparosodásáról és annak hatásairól a bolygónkra. Az offshore szélenergia, az akvakultúra és a bányászat új növekedése mellett az ipari halászat, a hajózás és az olaj- és gáztevékenységek mellett világossá válik, hogy egy forgalmas és összetett ipari munkahelyként működik a globális óceán. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy megértsük és kezeljük ennek a gyors növekedésnek a kihívásait, és törekedjünk a fenntarthatóbb jövő felé az óceánok számára.
Gyakori kérdések:
1. Mit mutatott a Nature folyóiratban publikált úttörő tanulmány?
A tanulmány mesterséges intelligenciát (MI) és műholdas képeket használt fel rejtett óceáni tevékenység, beleértve a halászhajókat, amelyek kikapcsolják követési rendszereiket. Ez egyedülálló térképet hozott létre az óceáni tevékenységről.
2. Mi a jelentősége ennek az új megértésnek az óceáni tevékenységről?
A tanulmány bemutatja az óceánok iparosodásának hatalmas hatását mind a globális gazdaságra, mind a környezetre. Rámutat arra, hogy több mint egy milliárd ember táplálékát az óceán biztosítja, az óceán felelős az összes kereskedelmi áru kb. 80%-ának szállításáért, és a világ olajának 30%-át termeli.
3. Milyen kihívások vannak az óceáni tevékenység nyomon követése során?
A kihívások közé tartozik a korlátozott hajókövető rendszerek, a tiltott tevékenységet végző hajók által kikapcsolt követési rendszerek, a „vak foltok” a követésben a gyenge műholdas vétel miatt bizonyos régiókban, valamint a politikai és kereskedelmi okokból adódó korlátozások az Automatikus Azonosítási Rendszereken (AIS) keresztül történő információáramlásban.
4. Hogyan oldotta meg ezeket a kihívásokat a tanulmány?
A tanulmány mesterséges intelligenciát használt és nagy mennyiségű műholdképet elemzett a hajóesemények azonosításához. Ez lehetővé tette több mint 63 000 hajóesemény azonosítását, amelyek közül fele halászhajó volt. Fontos megjegyezni, hogy a világszerte feltérképezett ipari halászat közel háromnegyede nem jelent meg a nyilvános ellenőrzési rendszerekben.
5. Mely régiók emelkedtek ki az ipari halászatban?
Ázsia, különösen Kína kizárólagos gazdasági zónája, felelt a hajóelemzések 70%-áért. A tanulmány rámutatott arra is, hogy halászhajók működnek olyan tengeri védett területeken is, mint a Galápagos Marine Reserve és a Nagy Korallzátony Merevénycsarnok.
6. Milyen más tengeri szerkezeteket azonosított a tanulmány?
A halásztevékenység mellett a tanulmány azonosított olyan fix tengeri szerkezeteket is, mint a kikötők, szélerőművek és olajfúrás telepítések. Kína vezet az offshore szélenergia-termelésben, 2017 és 2021 között a szélturbinák száma 900%-kal nőtt. Az offshore szélerőművek főként Észak-Európában és Kínában találhatók, míg az offshore olajfúró szerkezetek száma is 16%-kal nőtt.
Definíciók:
– Automatikus Azonosítási Rendszerek (AIS): Egy rendszer, amelyet a hajók azonosítására és megtalálására használnak az elektronikus adatok cseréjével.
Javasolt kapcsolódó linkek:
– Global Fishing Watch: A tanulmány mögött álló Global Fishing Watch hivatalos weboldala.
– Nature: A tanulmányt közzétevő Nature folyóirat hivatalos weboldala.
The source of the article is from the blog shakirabrasil.info