A közvetlenül a kínai-amerikai technológiai háború során a félvezetőipar kritikus csatatérként jelent meg. A félvezetők olyan technológiák hajtását teszik lehetővé, mint a mobiltelefonok vagy a vadászgépek, és a világpiacot felölelő iparág gerincét képezik, amelynek jövedelmezősége a 2020-as évek végére várhatóan eléri az 1 billió dollárt. Jelenleg az Egyesült Államok dominálja a félvezetőpiacot és szigorú korlátozásokat vezetett be a fejlett chipek és chipgyártó felszerelések eladása tekintetében Kínába, azért hogy megakadályozza, hogy az amerikai gyártású chipeket kínai katonai műveletekhez használják fel.
A Biden kormány által bevezetett exportkorlátozások elsősorban arra irányulnak, hogy korlátozzák Peking hozzáférését a létfontosságú technológiákhoz és biztosítsák az Egyesült Államok technológiai fölényét. Kína viszont azt állítja, hogy az Egyesült Államok ezekkel a intézkedésekkel Peking saját technológiai fejlődését akadályozni próbálja. A kereskedelmi miniszter, Gina Raimondo friss interjújában hangsúlyozta az amerikai magas technológiájú félvezetők beintegrálásának megakadályozásának fontosságát Kína katonai infrastruktúrájába.
Ez a növekvő konfliktus rámutat a félvezetőipar geopolitikai szerepének jelentőségére a globális erőviszonyokban. Az Egyesült Államok által meghozott intézkedések tükrözik a nemzetbiztonsággal kapcsolatos szélesebb aggályokat és a Kína technológiai előrelépéseinek lehetséges gazdasági következményeit. Bár ennek a technológiai háborúnak a hosszú távú következményei nem biztosak, a jelenlegi helyzet aláhúzza a félvezetőipar stratégiai fontosságát a nemzetközi kapcsolatokban és a globális nagyhatalmak közötti gazdasági versenyben.
Egy olyan ország, amely maga találja magát ennek a geopolitikai viharnak központjában, Tajvan, a fejlett logikai félvezetők jelentős előállítója. Egy esetleges konfliktus Tajvan körül az Egyesült Államok és Kína között akár 10 billió dolláros gazdasági veszteséget is okozhat, ami kb. a globális GDP 10%-a – állítja a Bloomberg Economics. Tajvan legutóbbi választásainak eredménye és az átcsapó kereszt-szoroskapcsolatok, figyelembe véve Kína növekvő nyomását, további hatással lehetnek ezen lehetséges válság alakulására. Tajvan újonnan megválasztott elnöke, Lai Ching-te, azt ígérte, hogy szilárd támogatást fog nyújtani a félvezetőiparnak, ezzel kifejezve az ország elszántságát a globális gazdaságban betöltött kulcsfontosságú szerepének fenntartására a feszültségek növekedése közepette.
Miközben az USA-Kína technológiai háború folytatódik, a félvezetőipar továbbra is ezeknek a harcoknak az élére kerül. Ennek a konfliktusnak a következményei messze túlmutatnak a gazdasági érdekeken, ahogy a félvezetők stratégiai fontossága a geopolitikában és a globális gazdaságban egyre nyilvánvalóbbá válik.
The source of the article is from the blog portaldoriograndense.com