A mesterséges intelligencia (MI) fokozatosan beépült mindennapi életünkbe, ideértve szerepét az városok alakításában és kormányzásában is. Az AI urbanizmus, egy új kutatási terület, túlmutat a smart városok fogalmán, azáltal, hogy az MI technológiát használja az urbánus környezetek kezelésére és kormányzására. Bár az potenciális előnyök jelentősek, aggályok merülnek fel azon, hogy milyen mértékben kellene az MI-t bevonni a városok működtetésébe.
Az MI fejlődése szorosan összefügg a városok fejlődésével. Amint a városlakók mindennapi rutinjaikat végzik, az MI rendszerek értékes információkat tanulnak a világunkról. A közlekedési mintáktól kezdve a fogyasztói preferenciákig, az MI képes hatalmas mennyiségű adatot gyűjteni az urbánus környezetekből. Ezek az adatok aztán felhasználhatók döntéshozatali folyamatok tájékoztatására az urbánus kormányzásban.
Ugyanakkor etikai és társadalmi igazságossági következmények is felmerülnek. A prediktív rendőrségi tevékenység, például, egy vitatott alkalmazása az AI urbanizmusnak. Az MI rendszerek pontosan képesek előrejelezni, hogy hol követnek majd el bűncselekményeket, sőt, akár potenciális elkövetőket is azonosíthatnak. Bár ez segítheti a rendfenntartást az erőforrások allokációjában, fennáll a diszkrimináció és elfogultság kockázata. Legutóbbi tanulmányok azt mutatják, hogy az AI által hozott döntések a lakhatás és ingatlan területén aránytalanul büntetik a rasszista kisebbségeket.
Továbbá, az MI technológiának a környezetre gyakorolt hatása is egyre növekvő aggodalomra ad okot. Az MI energiaigényes jellege hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz és nyomást helyez a kritikus nyersanyagokra. Bár az MI fenntarthatósági ígéreteket hordoz, a negatív következményeket és költségeket óvatosan kell mérlegelni.
Fontos megjegyezni, hogy az AI-hoz kapcsolódó döntéshozatali feladatok átruházása tudatos választás az emberek részéről. Erre jó példa a Neom, egy nagyméretű építési projekt Szaúd-Arábiában. A Neom autonóm várost kíván létrehozni, teljes egészében AI rendszerek által irányítva. Az önvezető járművek, robotok és prediktív algoritmusok képesítik ezeket a jövő városait.
Ugyanakkor az autonóm városok felemelkedése kérdéseket vet fel az emberi autonómia és jólét tekintetében. Ahogy az MI egyre önállóbbá válik, az emberi döntéshozatali hatalom csökken. Ez kihívást jelent az emberi érintettek autonómiája szempontjából az urbánus kormányzásban, és negatív következményekkel járhat az egyének jogai, lehetőségei és általános jólétére.
Bár az MI képes lehet a hatékonyság fokozására és az urbánus élet javítására, fontos gondosan mérlegelni annak következményeit, és biztosítani, hogy az előnyök meghaladják a hátrányokat. A technológiai fejlődés és az etikai szempontok egyensúlyban tartása elengedhetetlen az inkluzív és fenntartható városok jövőjének megteremtéséhez.
The source of the article is from the blog guambia.com.uy