Az Európai Unió közelebb kerül ahhoz, hogy egy forradalmi szabályozási keretrendszert alkalmazzon az mesterséges intelligenciára (MI), amit elsőként emlegetnek a maga merészségével és terjedelmével. Az EU célja kihívást jelent, de világos: támogatni az olyan MI elterjedését, amely emberekre összpontosít és megbízható, biztosítva a magas színvonalú egészségügyi, biztonsági, alapvető jogi, környezetvédelmi és a demokrácia és jogállamiság elveinek megfelelő szabtartást, miközben ösztönzi a technológiai fejlődést és innovációt.
Az ICADE-Jegyzői Alapítvány a Jogbiztonságért a Digitális Társadalomban által szervezett, az Európai MI-szabályozásról szóló szakmai ülésnek része volt az ICADE, a Comillas Pápa Egyetem Jog Karán megrendezett nemzetközi konferencia. Ez az ülés, valamint az ugyanebben az elnökségben megrendezett novemberi AI és Jog nemzetközi konferenciája a MI szabályozásával kapcsolatosan új társadalmi jelenség körül forog.
A székek vezetője, Menéspap Notárius Manuel González, bemutatta az Európai keretrendszerben összefoglalt szabályozást, mely terjedelmes, bonyolult és technikailag összetett, nagy gazdasági, politikai és ideológiai tételként tekintve, amelyek megértése elengedhetetlen.
Két fiatal kutató, új információs technológiákkal foglalkozó szakértő, Gustavo Gil Gasiola és Paul Friedl, bepillantást nyújtottak a szabályozás-fejlesztés bonyolultságaiba. Kiemelték a kockázatalapú szabályozási modell kihívásait, azonosítva a szabályok elkerülését lehetővé tevő hibákat és kétségeket.
Gil Gasiola elemezte a kockázatalapú szabályozási megközelítés fejlődését, bemutatva, hogyan váltak tiltottá bizonyos MI gyakorlatok, hogyan szabályozzák a magas kockázatú MI rendszereket, és hogyan osztályozzák az átláthatósági kockázatokkal rendelkező rendszereket, hagyva a minimális kockázatú rendszereket nagyrészt szabályozatlanul.
Friedl a ChatGPT technológiának, mint például az OpenAI életre hívó modell, a.k.a. gyakorlati modell bonyolultságát tárgyalta, körvonalazva a általános célokra szolgáló MI rendszerekkel kapcsolatos sokoldalú kockázatokat. Ezeknek a kockázatoknak a teljesítési problémáktól és előítéletektől a magánélethez, a kibervédelemhez, a visszaéléshez és az átláthatósághoz fűződő aggodalmakig terjednek.
Továbbá, kitért a szerzői jogok megsértésének és az adatvédelem kérdéseire mutatva a potenciális komplikációkat a szabályok érvényesítése során, amelyek azt tiltják, hogy az MI olyan anyagokon kiképződjön, amíg azt a szerzők nem tiltják kifejezetten.Elégedetlenségét fejezte ki a szabályok gyakorlati alkalmazhatóságát illetően is, tekintettel a szerzők számára hiányzó világos mechanizmusokra, amelyek megszabnák a korlátaikat, és a szolgáltatók számára azok betartását.
Az új EU-szabályozás úttörő módon irányít az MI irányítására, biztosítva, hogy az etikai szabályok és az innováció kéz a kézben járjanak, miközben az alkalmazás és betartás részletei még mindig folyamatos tudományos megbeszélés tárgyát képezik.
Az Európai Uniós mesterséges intelligenciára vonatkozó forradalmi szabályozási keretrendszer, melyet az EU hamarosan bevezet, célja az MI gyors fejlődésének és integrációjának kezelése különböző társadalmi szektorokban. Ennek a kezdeményezésnek számos fontos kérdése merül fel:
1. Melyek azok a specifikus MI-kockázati kategóriák, amelyeket az EU keretrendszere azonosít?
Az EU keretrendszer különböző kockázati szinteket azonosít az AI alkalmazásokhoz kapcsolódóan, a meg nem fogadható kockázattól a magas, korlátozott kockázatig a minimális kockázatig, a megfelelő szabályozási követelményekkel együtt.
2. Hogyan hatnak az új szabályozások az AI fejlesztésére és versenyképességére Európában?
A szabályozások növelhetik az AI fejlesztésével kapcsolatos költségeket és esetleg lassíthatják az AI-innováció sebességét, ugyanakkor arra is számítanak, hogy a bizalmon alapuló AI-alkalmazások előnyei lehetnek az európai AI-vállalatok számára.
3. Milyen mechanizmusokat helyeznek majd érvénybe a szabályok betartásának és végrehajtásának biztosítására?
Az EU keretrendszer magában foglalhat tanúsítási folyamatokat, kötelező önértékeléseket, jelentési kötelezettségeket és a végrehajtási szervek létrehozását a szabályok betartásának biztosítására.
Kulcsfontosságú Kihívások és Viták:
– Biztosítani, hogy a jogszabályok lépést tartsanak a mesterséges intelligencia technológiájának gyors fejlődésével, fontos kihívás.
– Egy másik kérdés az, hogy meg kell-e egyeztetni a biztonsági és etikai szempontok iránti igényeket az innováció és a gazdasági növekedés iránti vágy szükségleteivel.
– Esetleg nemzetközi viták is lehetnek, ahogy a globális technológiai vállalatoknak szembe kell nézniük az EU-szabályozói környezetével, mely eltérhet más régióktól.
– A szabályokat alakító homályosságok elkerülésének biztosítása és azok szabály elkerülését lehetővé tévő kétségek az irányadó szabályok fontosak.
Előnyök és Hátrányok:
Előnyök:
– Könnyen érthető szabályokat állít fel az AI-fejlesztéshez, elősegítve a bizalmat és az etikus fejlődést.
– Az AI-alkalmazások érdemben foglalkoztatására ösztönzi a fejlesztőket, előtérbe helyezve a biztonságot, átláthatóságot és az alapvető jogok védelmét.
– Versenyelőnyhöz vezethet az EU-vállalatok számára, mivel a bizalomra épülő AI-alkalmazásokat világszerte előnyben részesíthetik a felhasználók.
Hátrányok:
– A szabályozások betartása plusz költségekkel járhat a vállalatok számára, különösen a kezdő vállalkozások és a KKV-k esetében.
– Az innovációt is akadályozhatja, ha a szabályozások túlzottan terhelőek vagy rugalmatlanul alkalmazódnak.
– A különböző nemzetközi szabványok miatti kereskedelmi akadályok kialakulásának kockázata az AI terén.
A témával kapcsolatos további kutatásokhoz ezek a linkek lehetnek hasznosak:
Európai Unió
Európai Bizottság – Digitális Egységes Piac: Mesterséges Intelligencia
Ezek az iránymutató források a legfrissebb és hivatalos információkat nyújtják az EU mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozási keretrendszeréről és a digitális irányelvekről.
The source of the article is from the blog j6simracing.com.br