Az olyan mesterséges intelligencia (MI) által befolyásolt korszakban, amely számtalan szektort érint, a globális verseny a területen két fő szereplőt mutat be: az Egyesült Államokat olyan technológiai óriások vezetik, mint a Microsoft, a Nvidia és az OpenAI, amelyek jelentős magánbefektetésekkel vágnak a csúcsra, valamint Kína, amely ambiciózusan törekszik az MI vezetőjévé válni 2030-ra a stratégiai állami tervezés és egy impresszív kutatói gárda révén.
Kína az MI-ambíciói eléréséhez olyan előnyökkel rendelkezik, mint egy hatalmas fogyasztói piac, kiterjedt adatbázisok és egy tudományos tudás, amelyet a legjobb szintű MI-kutatók számának növekedése hangsúlyoz. Azonban Kína útja az MI-előny megszerzéséhez nem jár akadályok nélkül. Ezek közül az egyik legfontosabb az az idegen fejlett félvezetőkre való támaszkodás csökkentése és a nagy nyelvi modellek (LLM-k) fejlesztésében való felzárkózás, amelyek kritikusak az MI jövője szempontjából.
Kína nyílt szándéka az MI uralmára már régen mozgásban volt még azelőtt, hogy az MI stratégiai globális téma lett volna, amit olyan rendszerek sikeres használata jelzett, mint a ChatGPT. Az utolsó Ötéves Terv az MI-t hangsúlyozza stratégiai technológiai területként a társadalmi és gazdasági növekedés formálása érdekében, és szándékai szerint évente 7%-kal emelni kívánja a nemzeti kutatás-fejlesztési költségvetést. A végső cél az, hogy a digitális gazdaságot a kínai GDP 10%-át kitevő mértékben emelje.
Azonban Kína külső függésének jelentős akadályokat jelent a félvezetők terén, elsősorban az Egyesült Államokból és szövetségeseitől, amelyek korlátozásokat vezettek be az AI-rendszerek számára váratlanul fontos chipeladásokra. Az amerikai kereskedelmi akadályokra válaszul Kína tervezi egy 27 milliárd dolláros alap létrehozását a csúcstechnológia fejlesztésére.
Ezeknek a technológiai fejlesztések közepette Kína AI felett álló irányítása—szigorú szabályozásokkal, amelyeknek célja, hogy az AI-generált tartalom megfeleljen a szocialista értékeknek—lehet, hogy korlátozza az AI sokoldalú, innovatív lehetőségeit is. Hogy ez a szabályozás és innováció egyensúlya kölcsönhatásba léphet-e az AI dinamikus természetével, az még látható csak, ahogy mindkét ország folytatja az AI-képességek fejlesztését ebben az új területen a nemzetközi versenyben.
The source of the article is from the blog be3.sk