Az AI forradalma nem csupán a ház körüli teendőkre és a mindennapi feladatokra korlátozódik. Egy új világrend kialakulását tanújelenthetjük meg az írás területén, mivel az AI átveszi az irányítást és együttműködik az emberi szerzőkkel a könyvek megírásában. Felejtsük el az élet értelméről való vitákat, miközben egy italt kortyolgatva messzire merengünk – az AI-alapú nyelvi modellek már dolgoznak, készen arra, hogy utánozzák az egyedi írási stílusunkat, és bestsellereket hozzanak létre egy gombnyomással.
A híres szerző, Salman Rushdie, talán gúnyosan hárítja el az AI képességét, minősítve azt „tudománynak” humortalanul és eredetiség nélkül. Végül is az AI hiányzik az emberi kreativitást alakító élményektől, személyes anekdotáktól és érzelmi hullámvasutaktól. Vajon képes lesz az AI megosztani az átélt serdülőkor viharos utazását vagy a gyermekkori sebeket? Vajon szüksége lesz valaha terápiás ülésekre, hogy megvitassa legmélyebb félelmeit és bánatait?
Az Amerikai Írók Szövetsége sztrájkot hirdetett, hogy hangsúlyozza az emberi írók fontosságát és az AI-t csak egy egyszerű kutatóasszisztensnek lebecsülje. Az irodalmi világban azonban nem hagyható figyelmen kívül az AI-generált tartalom jelenléte. Rie Kudan „Tokyo-to Dojoto-to” című regénye már 5%-ban AI-generált, míg Stephen Marche „Death of an Author” című novellája 95%-ban az AI műve. A kiadók számára vonzóak ezek az AI-asszisztált művek, mivel nincsenek kiadói előlegek, írói gátak, fényűző könyvbemutatók vagy kritikák utáni hisztériák. A pulp fiction írók munkaerőpiaca lehangoló képet fest, de a elismert szerzők valószínűleg legalább még két évtizeden át kitartanak.
Azonban ne felejtsük el, hogy az emberi beavatkozás elengedhetetlen marad az AI által uralható tájban. A gépek sosem haladhatják meg az emberi tudást és mélységet. Ki tudná reprodukálni Robert Browning „The Pied Piper of Hamelin” költeményének robosztus, barnás, morajló és zúgó rímjeit? A botok képesek követni a mintákat és kiadni a sajtóközleményeket, de a lelkesedéssel teli érzelmekkel teli költészet készítéséhez az emberi érintésre van szükség.
Mi történik, ha a szavak nem képesek kommunikálni? A pillantások némajátéka, amely szavak nélkül is érthető egy történetben, egy megosztott megértés szavak nélküli kifejezése. Az AI írhatja, hogy „átkarolta a tekintete,” de vajon valóban átélte-e ilyen pillanatot? A ChatGPT egy túl lelkes nagybácsihoz hasonlíthat, aki állítja, hogy mindent tud mindenről, de mélység és eredetiség nélkül. Ahogy az AI által írt könyvek egyre elterjedtebbé válnak, bizonyára felbukkannak majd egy föld alatti mozgalmak az igazi, emberi szerzők által lenyomott irodalomért. A jövő olvasói crave-elni fognak az autenticitást és az egyedi hangot, kikiáltva: „Egy igazi író vérét érzem, fi és fon!”
GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)
The source of the article is from the blog meltyfan.es