A közelmúltban Sam Altman bejelentése, miszerint trillió dollárt akar összegyűjteni egy félvezetőfélvezető hálózat felépítésére, hogy chipeket gyártsanak AI alkalmazásokhoz, lenyűgözte az iparágat. Azonban a terület ismert alakjai, mint Jensen Huang és Jim Keller, hangsúlyozzák az AI processzorok építészeti innovációjának és szofisztikáltságának fontosságát a mennyiség felett.
Ahelyett, hogy radikálisan bővítenék a félvezető láncot az AI processzorok iránti kereslet kielégítésére, Keller egyszerűbb megközelítést javasol. Hisz abban, hogy a végfelhasználók költségeinek csökkentése érdekében el kell távolítani a láncban található marzsorétegeket. Emellett a hardvereinek összhangban kell lenniük a szoftverekkel, olyan chipeket kell fejleszteni, amelyek gyorsabbak és hatékonyabbak. Bár ez kihívást jelenthet, Keller szerint elérhető cél.
A Tenstorrent, ahol Keller jelenleg dolgozik, ambiciózus terveket tűzött ki az AI és HPC alkalmazásokhoz tervezett processzorok fejlesztésére. Céljuk a feldolgozó egységek számának növelése és teljesítményhatékonyságuk javítása. Azonban az AI teljesítmény iránti növekvő keresések felvetik a kérdést, hogy az ilyen cégek képesek lesznek-e lépést tartani.
Az 5-7 trillió dolláros gyűjtési célkitűzés meghaladja a félvezetőipar jelenlegi értékét, amely tavaly 527 milliárd dollár bevételt könyvelt el. Bár a chipgyártók jelentős beruházásokat tettek a gyártóberendezésekbe, aggodalmak vannak a potenciális túlkapacitás és a processzorok piaci értékének csökkenése miatt.
Az AI processzorok jövője a minőségben, nem a mennyiségben rejlik. Világos, hogy az építészeti innovációkra és a hardver fejlesztésekre kell összpontosítani annak érdekében, hogy megfeleljenek az AI alkalmazások folyamatosan változó igényeinek. Bár a gyűjtési célkitűzés ambiciózus lehet, az iparágnak megtalálnia a megfelelő egyensúlyt kell az expanzió és a technológiai fejlődés között ahhoz, hogy az AI processzorok hosszú távú sikerét biztosítsa.
The source of the article is from the blog shakirabrasil.info