Az oktató-mesterségei irodalmi iparban kirobbant a vita az emberi értelemmel rendelkező mesterséges intelligencia (AI) irodalomban való felhasználásáról. A Japánban rengeteg elismerést elnyert Akutagawa-díj győztese, Rie Kudan, bejelentette, hogy könyvének, a „Tokyo-to Dojo-to”-nak körülbelül 5 százaléka közvetlenül az AI által generált. Míg néhányan az AI-t innovatív írási eszközként tekintik, mások aggályokat fogalmaznak meg a kreativitásra és irodalmi művek minőségére gyakorolt hatása miatt.
Az Akutagawa-díj értékelési folyamata során az AI alig került szóba a beszélgetések során. Úgy tekintették, mint egy másik karaktert a történetben, mondta a válogatási bizottság tagja, Shuichi Yoshida író. Azonban Kudan megjegyzései az AI használatáról olyan vitát váltottak ki a írók és az olvasók körében, ami a jövőbeni AI használatát firtató beszélgetéseket indított el az irodalomban.
A generatív AI képes szövegeket és más tartalmakat generálni gépi tanulás és felhasználói utasítás alapján. Ez kényelmes módot kínál az emberek számára, hogy irodalmi és művészeti alkotásokat hozzanak létre a terület szakértelme nélkül. Ahogy a generatív AI használata tovább növekszik, felmerültek aggályok a hamis információ terjesztése és az intellektuális tulajdonjogok megsértése miatt. Az AI felelősségteljes használatára vonatkozó szabályok kidolgozása már folyamatban van.
Kudan regényében az egyik jelenetben egy fiktív AI technológia, az „AI-built” válaszol a főhős kérdéseire. Kudan tisztázta, hogy csak az AI-built által adott válaszokhoz használta az AI által generált szöveget, és megfelelő módosításokat végzett annak érdekében, hogy megőrizze a történet folyását. A kritikusok azt állítják, hogy míg az AI segíthet az íróknak az ötletekkel és az írási szerkezetekkel, nem képes valóban kiváló történeteket létrehozni és bonyolult etikai témákat kezelni. Az írás etikai összetettségei átjárhatatlanok az AI számára, hiszen hiányzik belőle az emberi természet árnyalt megértése, amit csak emberi tapasztalat nyújt.
Ahogy tovább folynak a viták az AI használatáról az irodalomban, Kudan szilárdan hisz abban, hogy képes az AI-val együtt létezni. Azt hiszi, hogy még ha az AI képes is lenne emberi írást imitálni, a vágy, hogy saját történeteket hozzon létre soha nem szűnik meg.
Kudan regényében az AI használatával kapcsolatos nyilvánosságra került információk vitákat indítottak el a jövőbeni szabályozások és közzétételi követelményekről az AI-generált tartalmakat tartalmazó művek esetében. A változtatások már megjelennek a tudományos-fantasztikus műfajban, ahol a Hoshi Shinichi-díj specifikus irányelveket határozott meg az AI-generált tartalmak beépítésére a pályázatokba.
Amint az irodalmi világ küzd az AI szerepével a kreatív írásban, világossá válik, hogy az AI értékes eszközként szolgálhat, de etikai és kreatív kérdéseket is felvet. A kérdés végül az marad: az AI fokozza vagy fenyegeti az emberi szerzők kreativitását? Az idő eldönti, ahogy az AI fejlesztése és felhasználása az irodalomban továbbra is alakul.
The source of the article is from the blog elblog.pl