Az elmúlt néhány évben az mesterséges intelligencia (AI) területén történt fejlesztések érdekfeszítő kérdést vetettek fel – vajon a gépek képesek művészetet alkotni? Az AI eszközök, mint például a Dall-E és a Midjourney megjelenése bizonyította, hogy képesek olyan vizuális rendszerezéseket létrehozni, amelyek híres művészek stílusát tükrözik. A Mickey Mouse átalakítását egy Leonardo da Vinci remekművévé, vagy a Balenciaga hirdetés létrehozását fiktív karakterekkel nézve, az AI kreatív potenciálja határtalannak tűnik.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az AI alkotások az emberi beavatkozás eredményei. A művészek és filmesek utasításokat és specifikus bemeneteket adnak az AI modelleknek, amelyek aztán részben generálják a műveket. A végeredmény lehet lenyűgöző vizuális szempontból vagy művészileg hatásos, de továbbra is együttműködés az emberi kreativitás és a gép képességei között.
Az AI által generált művészet hatása a kreatív területeken nem alábecsülhető. Ezt első kézből tapasztalta meg a Writers Guild of America (WGA), amikor sztrájkot kezdeményeztek a szerződéses védelmükért az AI beavatkozása ellen az irodalmi világban. Az általános művészeti szabadság és az AI emberi kreativitást helyettesítő lehetősége között fennálló konfliktus rávilágít ezeknek a technológiáknak a transzformációs következményeire.
Etikai aggályok is felmerülnek az AI képzését figyelembe véve. Egy nemrégiben jogi csatában a The New York Times illegálisnak nevezte az OpenAI-t, a ChatGPT fejlesztőjét, amiért jogvédett NYT tartalmakat használtak az AI képzéséhez. Ez kérdéseket vet fel a jogvédett anyagok reprodukálásáról és az AI eszközként való alkalmazása és teremtői jellegének elmosódott határai felől.
Az AI szerepének megértéséhez a kreatív folyamatban lényeges az eszközhöz való viszonyának elismerése. Ahogy a fotográfia is kezdetben némi kétkedéssel találkozott a festők körében, az AI hatását a művészetre inkább fejlődésként, mintsem végként kellene látni. Az AI új lehetőségeket kínál a kreativitás számára, és kitágítja a hagyományos művészeti gyakorlat határait.
A művészet és az AI jövője a humanista képzelet és a gépi tanulás közötti szimbiotikus kapcsolat felfedezésében rejlik. Az AI-t eszközként felhasználva a művészek kihasználhatják képességeit, hogy fokozzák a kreatív látásukat és forradalmi műveket hozzanak létre. Legyen szó akár lenyűgöző vizuális rendszerezésekről vagy egyedi zenei darabok komponálásáról, az AI integrálása a művészeti törekvésekbe új határokat nyit meg a digitális korban.
Annak ellenére, hogy a generatív AI robbanása megváltoztathatja a művészettel való kapcsolatunkat, az AI-generált alkotások valódi hatása és fogadtatása még mindig teljes mértékben meg nem értett. Ahogy az AI-generált alkotásoknak az expozíció és elfogadás növekedésével társadalmunkban nagyobb szerep jut, küzdenünk kell majd ezeknek a technológiai forradalmaknak az etikai, jogi és filozófiai kérdéseivel. Végül az AI továbbra is átformálja az emberi kreativitás határait, sarkallva minket arra, hogy újraértelmezzük, mit jelent művésznek lenni a digitális korban.
The source of the article is from the blog kewauneecomet.com