Kevin TopolskyA politika területén az mesterséges intelligencia (MI) technológia növekvő felhasználása aggodalmakat és fenntartásokat váltott ki, amint a 2024-es amerikai elnökválasztás közeledik.
Több olyan eset is előfordult nemrégiben, amikor a MI által generált félrevezető információk közfelháborodást váltottak ki. Aggodalom nehezedik arra, hogy ez jelentős következményekkel járhat a közelgő választásra. A kimagasló példák közé tartozik egy deepfake videó, amelyben az alelnök, Kamala Harris szerepel, valamint egy szerkesztett klip, amelyen Biden elnök trágár nyelvezetet használ, és egy manipulált kép, amelyen Trump letartóztatását ábrázolják.
Szakértők figyelmeztetnek, hogy a MI technológia arra is lehet alkalmazva, hogy félrevezesse a szavazókat, befolyásolja szavazati szándékaikat, vagy akár teljesen elbátortalanítsa őket a közelgő választás során, ami tovább növelheti az amúgy is mély társadalmi megosztottságot az Egyesült Államokban.
Válaszul erre az új fenyegetésre, egyre hangosabbak a felhívások a technológiai óriások felé, hogy vezessenek be szigorúbb ellenőrzéseket. Míg sok vállalat csökkentette a tartalmak moderálását a közösségi médiában, növekszik az igény a szigorúbb MI irányítási mechanizmusok bevezetésére a választás előtt.
A múlt héten a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk megosztott egy deepfake videót Kamala Harrissal a X platformján, amelyben egy hamisított Harris hangja Biden demenciájáról szólt és az elnök alkalmatlanságát hangoztatta az ország irányításában. A videón nem volt feltüntetve explicit jelzés, hogy szatíra, csak egy mosolygó emoji szerepelt. Musk később tisztázta, hogy azzal szatirikus megjegyzést akart tenni. A kutatók attól tartanak, hogy a nézők tévesen Harris autentikus önkritikáját és Bidennel szembeni kritikáját látják ebben.
Az MI által generált félrevezető információk használata mély aggodalmat kelt, különösen a látványok és videók terjesztése felé irányuló esetek vonatkozásában, amelyek célja a harag keltése és a politikai megosztottság fokozása. Bár félelmetes, a gyakoribb forgatókönyv lehet az olyan tartalmak gyártása, amelyek kifejezetten a felháborodás kiváltására és a pártos megosztottság fokozására lettek kitalálva.
Ezenfelül olyan példák is előfordultak, ahol az MI által hajtott automatikus telefonhívások politikai szereplőket személyesítenek meg annak érdekében, hogy elrettentsék a szavazókat a részvételtől. Egy felmérés kimutatta, hogy az amerikaiak több mint fele úgy gondolja, hogy az MI által generált félrevezető információk befolyásolják a 2024-es választás kimenetelét, és mintegy egynegyede azért bocsátott kevesebb hiteles információra a választási eredményekben.
Számos tech cég megerősítette, hogy fejlesztik az MI tartalom címkézési rendszereit. Ezen felül több mint 200 támogató szervezet sürgeti azonnali intézkedések megtételét az MI által generált félrevezető információk ellen, ideértve a javaslatokat is, hogy tiltsák meg a deepfake technológia használatát a politikai reklámokban.
A szabályozó szervek figyelmeztetnek, hogy az jelenlegi online környezet tele van hamis információval, ami a választók zavarát kockáztatja. Arra hívják fel a platformvállalatokat, hogy gyorsítsák fel a releváns politikák finomítását a deepfake-ek és hasonló problémák kezelése érdekében.
Az „MI-által generált félretájékoztatás körüli növekvő aggodalmak a politikai diskurzusban”
Ahogy az MI által generált félrevezető információk kísértetiesen lebegnek a politikai táj felett, újabb rétegek bonyolultsága és kockázatai továbbra is napvilágra kerülnek. Az előzőleg kiemelt MI visszaélések túlmutató veszélyén túl egy kritikus kérdés merül fel: Hogyan különböztethetjük meg az autentikus tartalmat az MI-által kreált hamisításoktól a politikai diskurzus területén?
Az MI-által generált félrevezető információk elleni harcban egyik alapvető kihívás a MI algoritmusok gyorsan változó bonyolultságában rejlik, ami egyre nehezebbé teszi a detektálást. Az MI képessége, hogy alkalmazkodjon és tanuljon minden hamis információ terjesztésekor, komoly akadályt jelent a megtévesztő tartalom elleni harcban a politikai üzenetek terén.
Az MI terjedése által generált félrevezető információkkal kapcsolatos legnyomóbb vitapontok egyike az etikai dilemma, amely körülveszi a szólásszabályozás szabályozását. Bár szükség van a hazugságok és deepfake-ek terjedésének fékezésére, aggodalmak merülnek fel azáltal, hogy a szólásszabadság és a politikai diskurzus jogának védelme nélkülözhetetlen cenzúra nélkül történhet.
Az MI előnyei a politikai diskurzusban megtalálhatóak azzal, hogy lehetőséget kínál az információk streamline-olására és a kommunikáció hatékonyságának növelésére. A hatalmas adathalmazok elemzésétől kezdve a személyre szabott üzenetekig az MI eszközök értékes bepillantást és angazman stratégiákat kínálhatnak. Az MI félrevezető információkra történő visszaélésének veszélye azonban azt jelenti, hogy alááshatja a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat és visszhangot szór az állampolgárok között.
A másik oldalon az MI-által generált félrevezető információk hátrányai mélyrehatóak és széles körűek. Az választások integritásának aláaknázásától kezdve a társadalmi megosztottság súlyosbításáig a tartalmak mögötti gonosz szándék hatalma zavarhatja meg a demokrácia szövetét. Ezenkívül azoknak az egyéneknek a pszichológiai hatásai, akiket félrevezető politikai narratívák érnek, polarizációhoz és a polgári diskurzus összeomlásához vezethetnek.
Ebbe a témába való mélyebb beleásódáshoz és potenciális megoldások feltárásához az olvasók megbízható forrásokhoz fordulhatnak, mint a World Economic Forum és a Brookings Institution. Ezek az intézmények átfogó betekintést és elemzéseket nyújtanak az által az MI által generált félrevezető információk által jelentett fenyegetésekről és a kritikus kérdés megoldásához szükséges együttműködés szükségességéről.
