Az innovatív kutatócsoportot vezető Ryu Ji-won, Kim Hye-won és Kim Se-jung professzorok a Bundang Seul Nemzeti Egyetemi Kórházban bemutatták az élelmiszerfotók felhasználásával becsült sóbevitelt vizsgáló működőképes technológiát, amely mesterséges intelligencia elemzésre támaszkodik.
A túlzott sófogyasztás jól ismert kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás és a miokardiális infarktus, valamint a krónikus állapotok, mint a veseelégtelenség, gyomorrák és csontritkulás vonatkozásában. Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet napi sóbeviteli ajánlása 2000 mg, Dél-Korea átlagos napi fogyasztása 1,6-szorosára haladja meg ezt az iránymutatást, hangsúlyozva a szükségességet az éberség és a kezelés tekintetében.
Eddig a sófogyasztás pontos nyomon követése kihívást jelentett, mivel gyakorlati szempontból nehéz volt precízen dokumentálni az elfogyasztott élelmiszerek listáit és mennyiségeit minden étkezésnél. Az aktuális módszerek, mint például a ’24 órás vizeletsó-vizsgálat’, amelyet olyan állapotok esetén végeznek, amelyeknek nátriumkorlátozásra van szükség, a legprecízebbnek számítanak, ugyanakkor nehezen kivitelezhetők.
Ezzel összefüggésben Ryu, Kim és Kim professzorok kutatócsoportja az új technológiai lehetőségek kiaknázásával igazolta az élelmiszerfotókból becsült nátriumbevitel hasznosságát mesterséges intelligencia segítségével. Mesterséges intelligencia modelleket használva, amelyek ételeket azonosítanak, csoportosítják és mérnek, a csapat megmutatta, hogy az elő- és utánétkezési fotók sótartalmának különbségének összehasonlítása lehetővé teszi a pontos nátriumbevitel becslését.
A tanulmányban a bundangi Seul Nemzeti Egyetemi Kórházban betegek által elfogyasztott ételek előtti és utáni fényképezésével összehasonlították az AI által kiszámolt nátriumbevitelt a 24 órás vizeletsó-vizsgálat eredményeivel. A tapasztalatok megerősítették, hogy ha figyelembe veszik a nemet, az életkort, a vesefunkciót és a vízhajtók használatát, az AI elemzés eredményei nagyjából megegyeznek a vizeletvizsgálattal. Továbbá, a csapat sikeresen felállított egy egyenletet, amely az AI becsült nátriumbevitelét és becsült glomeruláris filtrációs ráta alapján prediktálja a valódi vizeletsó-vizsgálat eredményeit.
Ez a kutatás rámutat az AI technológia potenciáljára az egyszerű nátriumbevitel monitorozásában kórházban tartózkodó betegeknél, és a jövőben várható fejlesztések az alkalmazás bővítését mutatják mindennapi életre is. Ryu professzor kiemelte az ételfotók egyszerűségét étkezések előtt és után okostelefon alkalmazásokon keresztül, ami felhasználóbarátabb megközelítést jelent a manuális nyilvántartáshoz vagy felmérésekhez képest. Kim professzor hangsúlyozta a sóbevitel kezelésének fontosságát a mindennapi életben a magas vérnyomással kapcsolatos szövődmények megelőzése érdekében, megállapítva, hogy az AI nátriummérési technológia hasznos eszközként szolgálhat e tekintetben. Ezeket az eredményeket a nemzetközi egészségügyi ‘JMIR Formative Research’ folyóiratban publikálták, ezek az eredmények jelentős lépést jelentenek a sóbevitel monitorozásának átalakításában az innovatív AI megoldások révén.
Egy innovatív kutatócsoportot vezető Ryu Ji-won, Kim Hye-won és Kim Se-jung professzorok a Bundang Seul Nemzeti Egyetemi Kórházban bemutatták az élelmiszerfotók felhasználásával becsült sóbevitelt vizsgáló működőképes technológiát, amely mesterséges intelligencia elemzésre támaszkodik.
A túlzott sófogyasztás jól ismert kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás és a miokardiális infarktus, valamint a krónikus állapotok, mint a veseelégtelenség, gyomorrák és csontritkulás vonatkozásában. Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet napi sóbeviteli ajánlása 2000 mg, Dél-Korea átlagos napi fogyasztása 1,6-szorosára haladja meg ezt az iránymutatást, hangsúlyozva a szükségességet az éberség és a kezelés tekintetében.
Kiemelt kérdések és válaszok:
1. Milyen jelentős előnyei vannak az AI technológia használatának a sóbeviteli monitorozás terén?
– Az AI technológia használata lehetővé teszi a sóbevitel kényelmes és pontos becslését az élelmiszerfotókból, megszüntetve a nehézkes manuális dokumentálás szükségességét.
2. Milyen kulcsfontosságú kihívások merülnek fel az AI technológia bevezetése kapcsán a sóbeviteli monitorozás terén?
– Az AI algoritmusok pontos működésének biztosítása élelmiszerek azonosításában, helyes csoportosításában és mennyiségek mérésében továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent.
Előnyök:
Az egyik fő előnye az AI technológia forradalmi alkalmazásának a sóbeviteli monitorozás terén a lehetőség, hogy zökkenőmentesen integrálódjon a mindennapi életbe. A táplálkozási sófogyasztás egyszerűen rögzítésével okostelefonos alkalmazások által, az egyének könnyen követhetik nátriumfogyasztásukat a részletes nyilvántartás szükségessége nélkül. Ez a felhasználóbarát megközelítés az éberséget támogatja, és ösztönzi a sóbevitel jobb kezelését, végső soron csökkentve a kapcsolódó egészségügyi szövődmények kockázatát.
Hátrányok:
Bár az AI technológia kényelmet és hatékonyságot nyújt, kihívások merülhetnek fel, mint például az algoritmusok pontosságával, az adatvédelemmel kapcsolatos aggodalmak és a hozzáférhetőségi kérdések. Az AI modellek megbízhatóságának és pontosságának biztosítása az eltérő élelmiszerek és adagokból származó nátriumbevitel pontos becslésében kulcsfontosságú a hatékony monitorozás szempontjából. Ezen felül, az adatvédelem és biztonsági intézkedések kezelése az egészségügyi alkalmazásokon keresztül gyűjtött érzékeny egészségügyi adatok védelmének érdekében alapvető fontosságú.
Az AI technológia bevezetése a sóbeviteli monitorozás területén ígéretes lehetőséget kínál az egészségügyi gyakorlatok fejlesztésére és a sóval kapcsolatos egészségügyi kockázatok megelőzésére. Mivel a kutatás folytatódik az AI potenciáljának felderítésére az étrendi monitorozás és kezelés terén, az egészségügyi szakemberek, technológusok és döntéshozók együttműködése létfontosságú lesz a kihívások megoldásában és az innovatív megközelítés előnyeinek maximalizálásában.
További információkért az AI alkalmazásairól az egészségügyben és táplálkozásban, látogasson el a Seoul Nemzeti Egyetemi Kórház hivatalos weboldalára.
The source of the article is from the blog lokale-komercyjne.pl