AI-alapú hazugságvizsgálók körüli aggodalmakat szakértők fejezik ki: Német egyetemek kutatói komoly fenntartásokat fogalmaztak meg az iránt, hogy mesterséges intelligenciát alkalmazzanak az igazmondás meghatározására olyan kritikus alkalmazásokban, mint a bűnügyi gyanúsítottak kihallgatása vagy az EU határain belépni kívánó személyek kihallgatása.
A mesterséges intelligencia hibája igazságmegállapításban: A marburgi és würzburgi egyetemek pszichológiai szakértői, Kristina Suchotzki és Matthias Gamer szerint számos probléma merül fel az AI rendszerekkel kapcsolatban, ideértve azok „fekete doboz” jellegét is. Ez az átláthatatlanság azt jelenti, hogy az AI döntései nem átláthatóak vagy ellenőrizhetőek kívülről. Emellett egy szilárd elméleti alap nélkül megnövekedett a hibás eredmények kockázata az ilyen technológiában.
Az átverés jeleinek keresése továbbra is nem egyértelmű: A hazugságvizsgálóban alkalmazott mesterséges intelligencia alapelve az, hogy egyértelmű átverésjelek léteznek. Azonban a kiterjedt kutatások nem azonosítottak megbízható jeleket, amelyek megkülönböztetik a ténytől a hazugságtól. Ez azt jelenti, hogy nincsenek olyan viselkedési nyomok, amelyek elegendően megbízhatóak lennének valakinek az őszinteségére vonatkozó következtetések levonásához.
A fiziológiai hazugságdetektor mítosza: Egy megjelent tanulmányra hivatkozva a szakértők hangsúlyozták, hogy nem létezik valós életben „Pinokkió orra” megfelelője, utalva arra, hogy a hagyományos hazugságdetektorok által használt fizikai jelek – mint a vérnyomás, pulzus vagy légzés – nem képesek megbízhatóan meghatározni az igazságot. Ezek a korlátok miatt a hagyományos poligráfokat a pszichológusok körében általánosságban nem tekintik tudományosnak.
A fiziológián alapuló AI hazugságvizsgáló korlátai: Az AI alkalmazása a hazugságvizsgálatban gyakran fiziológiai jelekre és viselkedési mintázatokra támaszkodik, amelyek azt állítják, hogy az átverést jelezhetik. Azonban a tudományos közösségben nincs egyetértés abban, hogy léteznek-e megbízható hazugságjelek. A test számos tényezőre reagál, mint például stressz, félelem vagy akár kényelmetlenség, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak az átveréshez. Ráadásul a viselkedési jelek nagymértékben személyspecifikusak és nagyban változhatnak személyenként, ami megnehezíti a megállapítások általánosítását.
Gépi tanulás és arcfelismerési aggodalmak: Néhány AI rendszer a gépi tanulást és az arcfelismerést használja a hazugságok felismeréséhez. A kritikusok szerint az ilyen technológiák elfogultak lehetnek, mivel a gépi tanulási algoritmusok csak annyira objektívek, amennyire adataik objektívek. Ha az adatok nem képviselik az egész népességet, fennáll a veszélye annak, hogy egyes demográfiai csoportokat aránytalanul büntetnek. Emellett adatvédelmi aggályok is felmerülhetnek az arcfelismerő technológiák használatakor.
Az emberi ítélőképesség fontossága a hazugságvizsgálatban: Fontos kiemelni, hogy a szakértők hangsúlyozzák az emberi ítélőképesség szükségességét bármilyen technológiai segítség mellett a hazugságvizsgálathoz. Az emberek képesek értelmezni a kontextust és megérteni a személy viselkedésének és helyzetének finomságait, amelyeket egy AI rendszer esetleg nem tud teljes körűen megörökíteni. Kizárólag a technológiára való támaszkodás igazságszolgáltatási tévedésekhez vezethet, ha az eszköz rosszul működik.
AI előnyei és hátrányai a hazugságvizsgálatban:
Előnyök:
– Konzisztencia: Az AI állandó és elfogulatlan elemzést kínálhat, feltéve, hogy az alapul szolgáló algoritmusok helyénvalóak és az adatok nem elfogultak.
– Sebesség: Az AI rendszerek gyorsabban feldolgozhatják az információkat és gyorsabb visszajelzést adhatnak, mint az emberi értékelők.
– Adatelemzés: Az előrehaladott AI képes nagy adathalmazok elemzésére, potenciálisan azonosíthatva olyan mintázatokat, amelyeket az emberek figyelmen kívül hagynának.
Hátrányok:
– Megbízhatóság: Nem állapítottak meg egyértelmű fiziológiai vagy viselkedési átverésjeleket, amelyeket az AI felismerhetne, ami megbízhatósági aggályokat vet fel.
– Átláthatóság: Az AI „fekete doboz” jellege miatt kihívást jelent megérteni és bízni a döntések alapjául szolgáló tényezőkben.
– Etika és adatvédelem: Az egyes AI technológiák használata a hazugságvizsgálatban etikai aggályokat vet fel az adatvédelem és az egyetértés terén.
Kulcskérdések és viták:
– Algoritmikus elfogultság: Az a lehetőség, hogy az AI algoritmusok fenntartják az előzetes elfogultságokat, ami az egyes csoportok igazságtalan megcélzásához vezethet.
– Jogi és etikai következmények: Az AI hazugságvizsgálati bizonyíték befogadhatóságának meghatározása a bíróságon és az alkalmazásának etikai következményeinek kezelése.
– Hamis pozitívak/negatívak: Az AI rendszerek helytelen ítéleteinek kockázata súlyos következményekkel járhat, különösen a jogi vagy határellenőrzési kontextusokban.
További információkért az mesterséges intelligenciáról és annak alkalmazásáról szóló vitákról és etikai szempontjairól böngészd meg a megbízható technológiai és tudományos weboldalakat. Az alábbi linkek lehetnek további információkat és perspektívákat nyújtó források:
– Nature
– Science Magazine
– American Civil Liberties Union
Kérjük, vedd figyelembe, hogy a megadott URL-ek a fő domainekre mutatnak, és nem tartalmaznak aloldal linkeket. A leírtak a legjobb tudásom szerint az írás időpontjában pontosak.