A Magyar Igazságügyi Legfőbb Bíró, Dr. DY Chandrachud beszéde egy jelentős jogi konferencián hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia (AI) mekkora kritikus szerepet játszhat a bírósági folyamatokban. Beszélt arról, hogy az AI egyre inkább segíti a jogi gyakorlatok fejlesztését és a bírói döntéshozatalt hatékonyabbá teszi. A technológiai fejlődés fontosságát hangsúlyozva elismerte az AI által a jogi szektor számára nyújtott előnyöket, amelyek növelik az hatékonyságot és támogatják a jogi kutatást.
Azonban a Legfőbb Bíró felhívta a figyelmet az AI alkalmazásainak potenciális kockázataira a jog területén. Kiemelte, hogy az átláthatatlan algoritmusok miatt elfogultság és megkülönböztetés kerülhet a bírósági döntéshozatalba, ezeket az problémákat etikai aggályoknak és gyakorlati kihívásoknak nevezte, amelyek szigorú vizsgálatot igényelnek.
A bírósági döntéshozatal, amelyet kritikus emberi ítéletéért tisztelnek, határokon áll az AI megjelenésével. A Legfőbb Bíró gyakorlati példákat említett, ahol az AI-t elfogadták, az adminisztratív feladatoktól kezdve a bírósági ügyek jogi vitaasztalaira. Egy meghatározó esetet idézett Kolumbiából, ahol egy bíró konzultált egy AI-chatbot-tal az autista gyermekre vonatkozó biztosítási igények jogi előírásainak megértése érdekében.
Az indiai igazságszolgáltatást sem érintette érintetlenül ez az új korszakú eszköz, példákkal a világszintű jogszabályok szélesebb körű megértésének érdekében való használatáról. Ezeknél az eseteknél a Legfőbb Bíró hangsúlyozta, hogy az AI-nek nem kellene helyettesítenie a döntéshozatal és az itélkezés lényeges emberi elemét.
Az elhangzott beszédek alapján Dr. Chandrachud emlékeztetett a bíróságok által a COVID-19 járvány alatt tapasztalt digitális átállásra is. Felhívta a figyelmet az indiai igazságszolgáltatásban történő technológiai integrációkra, mint például a ‘Legfelsőbb Bíróság Vidhik Anuvaad Szoftverre’, amely több indiai nyelvre fordítja a tárgyalásokat és az ítéleteket.
Beszéde végén rámutatott azokra a szigorú szabványokra és etikai keretekre, amelyeket az AI-potenciálisan diszkriminatív kimeneteleinek megelőzésére kell alkalmazni. Külön említést tett az AI által okozott lehetséges közvetett diszkrimináció kezelésének fontosságáról, amely azon alapult, hogy az AI-rendszerek hiányos vagy elfogult adatokon tanultak, valamint az algoritmikus döntéshozatal átláthatatlanságáról és felelősségvállalásról, sürgetve a átláthatóságot és számadásra vonhatóságot.