Lidia PerskaA nagy technológiai vállalatok jelenleg lobbiznak az Európai Uniónál, hogy engedékenyebb álláspontot foglaljanak el a mesterséges intelligenciát érintő szabályozásokkal kapcsolatban, aggasztó büntetésekkel riogatva. Májusban az EU történelmi megállapodásra jutott, amely a mesterséges intelligenciára vonatkozó átfogó szabályozásokat állapított meg, hosszú tárgyalások után különböző politikai frakciók között.
Mindazonáltal, amíg a kapcsolódó gyakorlati kódexek véglegesítésre nem kerülnek, bizonytalanság terheli az AI rendszerek, például az OpenAI ChatGPT szabályainak érvényesítését, amelyek potenciálisan perekhez és jelentős bírságokhoz vezethetnek a vállalatok számára. Az EU segítséget kért a vállalatoktól, akadémikusoktól és más érdekeltektől ezeknek a kódexeknek a megfogalmazásában, közel 1,000 javaslatot kaptak, ami kiemelkedően magas válaszadási arány.
Bár az AI kód jövő évben történő bevezetésekor nem lesz jogilag kötelező, compliance ellenőrző listát fog nyújtani a vállalatok számára. E kód figyelmen kívül hagyása jogi bonyodalmakhoz vezethet azok számára, akik a szabályozások betartását állítják, de nem követik a meghatározott gyakorlatokat. Továbbra is felmerülnek aggodalmak a szerzői jogi jogsértések miatt, különösen arra vonatkozóan, hogy az olyan vállalatok, mint az OpenAI, hogyan használják fel a legjobban fogyó könyveket és képeket a modelljeik képzésére engedély nélkül.
A törvény értelmében a vállalatoknak átláthatóan be kell mutatniuk az AI modelljeik képzéséhez használt adatokat, lehetővé téve a tartalomkészítők számára, hogy kártérítést kérjenek, ha a munkájukat kihasználják. Az iparági vezetők, mint például a Google és az Amazon képviselői, szívesen együttműködnek, miközben a szabályozói keret sikeres végrehajtásáért lobbiznak. A transzparencia biztosítása és az innováció ösztönzése közötti egyensúly továbbra is vitatott kérdés az EU szabályozási köreiben.
Technológiai óriások követelik a rugalmas AI-szabályozásokat az EU felügyelete alatt
Ahogy a mesterséges intelligenciával (AI) és annak társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatos párbeszéd egyre fokozódik, a nagy technológiai vállalatok fokozták lobbitevékenységeiket az Európai Unióban (EU). Céljuk egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely kedvez a innovációnak, miközben elegendő iránymutatást biztosít az etikai gyakorlatokhoz. Ez a változás a mesterséges intelligencias rendszerek, mint például az OpenAI ChatGPT növekvő figyelmének tükrében zajlik, amelyek vita tárgyát képezik a biztonság, a felelősség és az igazságosság kapcsán.
Főbb kérdések és válaszok
1. Milyen konkrét intézkedéseket javasolnak a technológiai vállalatok az AI-szabályozásban?
– A technológiai óriások olyan rendelkezéseket szorgalmaznak, amelyek a önszabályozásra és a kockázatalapú keretekre helyezik a hangsúlyt. Ez magában foglalja az EU motiválását, hogy a mesterséges intelligencia rendszereket potenciális kockázati szintjük szerint osztályozza, végső soron lehetővé téve olyan természetes compliance módszereket, amelyek a különböző alkalmazások finomságaihoz igazodnak.
2. Milyen kihívások merülnek fel az AI szabályozásával kapcsolatban?
– A legfőbb kihívások közé tartozik az AI használatának határainak meghatározása, az adatokkal való visszaélés aggodalmainak kezelése, valamint a szellemi tulajdonjogok védelme. Emellett aggályok merülnek fel amiatt is, hogy túlságosan szigorú szabályozások gátolhatják az innovációt, vagy arra ösztönözhetik a vállalatokat, hogy más, engedékenyebb joghatóságokba költözzenek.
3. Milyen viták zajlanak az AI és a szerzői jogi jogsértések kapcsán?
– Számos vitát generál a szerzői joggal védett anyagok AI modellek képzésére való felhasználása. Az OpenAI és a Google olyan kritikával néz szembe, miszerint potenciálisan megsértik a szerzői jogi törvényeket, amikor nagyméretű adatbázisokat használnak, amelyek tartalmazhatnak védett műveket, anélkül, hogy megszerezték volna a szükséges engedélyeket.
A technológiai óriások által folytatott „puha” szabályozások előnyei
1. Az innováció ösztönzése:
– Egy rugalmasabb szabályozási keret serkentheti a mesterséges intelligencia technológia innovatív alkalmazásait, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy új ötletekkel kísérletezzenek anélkül, hogy túlzott büntetésektől kellene tartaniuk.
2. A megvalósítás gyorsasága:
– A lazább szabályok gyorsabb alkalmazkodást és integrálást eredményezhetnek az AI technológiák különböző szektorokban, végső soron a fogyasztók és a vállalatok javára válva.
3. Globális versenyképesség:
– Olyan környezet megteremtésével, amely kedvez a technológiai fejlődésnek, az EU megtartja a legjobb tehetségeket és támogatja a startupokat, ezáltal megőrzi helyét a globális versenytérben.
A puha szabályozás hátrányai
1. Kockázatok a közbiztonságra:
– A laza szabályozások a sebességet helyezhetik előtérbe a biztonsággal szemben, olyan AI rendszerek bevezetéséhez vezetve, amelyek nincsenek alaposan átvizsgálva a potenciális kockázatok, beleértve a torzításokat vagy káros eredményeket.
2. A felelősségvállalás csökkenése:
– Egy rigorózusság nélküli szabályozási környezet megnehezítheti a felelősség érvényesítését a vállalatok között, ami kihívásokat jelenthet a szervezetek felelőségének megállapításában az AI alkalmazásából fakadó negatív következmények esetén.
3. A kreatívok kihasználásának lehetősége:
– Világos szabályozások hiányában a szerzői jogokkal és adatfelhasználással kapcsolatban fennáll a kockázata, hogy a tartalomkészítők, művészek és írók továbbra is kihasználásra kerülnek megfelelő kártérítés vagy elismerés nélkül.
Következtetés
Mivel az EU véglegesíti átfogó AI-szabályozásait, a kockázatkeresés és a közbiztonság biztosítása közötti egyensúly egyre bonyolultabbá válik. A technológiai óriások lágyabb szabályozás iránti nyomása hangsúlyozza a vitát arról, hogy miként lehet a legjobban navigálni a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia táján. Az érintetteknek éberen kell figyelniük a mesterséges intelligencia fejlesztésével járó lehetőségekre és kockázatokra egyaránt.
További információkért látogasson el a EU hivatalos oldalára és a TechCrunch oldalára.
