Lidia PerskaJelentős lépés a mesterséges intelligencia növekvő területének szabályozására, hogy a kínai hatóságok bejelentették a tervezetet, amely megköveteli az AI által generált tartalom világos azonosítását. Egy jelentős hírügynökség beszámolója szerint ez a kezdeményezés megköveteli, hogy minden, AI segítségével előállított médiatípus, beleértve a szöveget, videót, audiót és virtuális képeket, világosan jelezze, hogy AI-generált.
Az online tartalomszolgáltatóknak ezt az információt hangsúlyosan kell megjeleníteniük, szöveg vagy képek segítségével, és arra bátorítják őket, hogy korszerűbb módszereket alkalmazzanak, mint a digitális vízjelek vagy metadatacímkék. A tervezet kifejezetten megtiltja bármilyen entitásnak vagy egyénnek, hogy eltávolítsa vagy megváltoztassa ezeket az azonosító jeleket, hangsúlyozva a szigorú végrehajtási megközelítést a jogok és érdekek lehetséges megsértéseivel szemben.
Az internetes szabályozó ügynökség szerint ez a szabályozás számos olyan szervezetre vonatkozik, amelyek részt vesznek az AI által generált tartalom létrehozásában és terjesztésében, beleértve a vállalatokat, kutatóintézeteket és kulturális szervezeteket. Célja a nemzeti biztonság és a közérdek védelme, miközben biztosítja az egyének és csoportok jogi jogainak érvényesülését.
Ez az új szabályozás alapját képezi a mesterséges tartalom és mélyhamisítványok kezelésére létrehozott korábbi kereteknek, kiemelve az online csalások és becsületsértések lehetőségeit. Tekintettel az AI gyors növekedésére és a hamis információk terjedésére, sok ország, beleértve az EU-t és az Egyesült Államokat is, hasonló szabályozási intézkedéseken gondolkodik. A szabályozás véglegesítése előtt nyilvános konzultációs időszakot terveznek, amely célja az AI technológiák felelős használatának biztosítása a médiában.
Kína további lépéseket tesz az AI által generált tartalom szabályozására: Új tervezet került előterjesztésre
A mesterséges intelligencia (AI) kreatív területekre gyakorolt bonyolult hatásainak kezelése érdekében a kínai kormány új tervezetet vezetett be, amely szigorú követelményeket támaszt az AI által generált tartalom használatára vonatkozóan. Ez a kezdeményezés kiterjeszti a meglévő szabályozások terjedelmét és célja a hamis információk, szerzői jogi jogsértések és az AI társadalmi normákra gyakorolt hatásainak kezelése.
A szabályozások körüli kulcskérdések
1. Milyen konkrét azonosítási intézkedések szükségesek az AI által generált tartalomhoz?
– A tervezet megköveteli, hogy az AI által generált tartalom világosan legyen felcímkézve, a megvalósítás lehetőségei közé tartozik a szöveges azonosítók, digitális vízjelek vagy metadatacímkék, amelyek leírják a tartalom természetét, mint AI-generált. Ez a követelmény segít megkülönböztetni az emberi kreativitást a gép által generált eredményektől.
2. Milyen következmények vannak a nem megfelelés esetén?
– Azok a szervezetek, amelyek nem tartják be az azonosítási követelményeket, büntetésekkel szembesülhetnek, amelyek magukban foglalhatják a bírságokat, ideiglenes leállásokat vagy tartalommegosztási lehetőségek korlátozását a jövőben.
3. Hogyan hatnak a szabályozások a helyi és nemzetközi cégekre?
– Míg a szabályozások elsősorban a belföldi szervezeteket célozzák, a Kínában tartalmat előállító vagy terjesztő nemzetközi cégeknek is meg kell felelniük, ami kihívásokat jelent a globális vállalatok számára, amelyek másutt eltérő standardokat követnek az AI tartalommal kapcsolatban.
Kihívások és viták
Amint ezek a tervezetek kibővülnek, több kulcsfontosságú kihívás és vita merül fel:
– Túlzás és cenzúra: A kritikusok azt állítják, hogy a szigorú szabályozások túllépéshez vezethetnek a hatóságok részéről, ami potenciálisan elfojthatja a kreativitást és az innovációt. Aggályokat vetnek fel, hogy hogyan lehet ezeket a szabályokat felhasználni a más vélemények ellenőrzésére vagy a szólásszabadság korlátozására.
– Technológiai végrehajthatóság: A vízjelezési technológiák gyakorlati alkalmazása különböző platformokon, különösen a közösségi médiában és az streaming szolgáltatásokon, jelentős technikai kihívásokat jelenthet. A cégeknek meg kell találniuk a módját, hogy integrálják ezeket a rendszereket anélkül, hogy megszakítanák a felhasználói élményt.
– Gazdasági hatás: Az új szabályozások további költségeket róhatnak a tartalomkészítőkre és -terjesztőkre, ami potenciálisan lelassíthatja az AI ipar gyors növekedését Kínában. Aggályok merülnek fel, hogy ezeket a költségeket a fogyasztókra hárítják, vagy megfojtják a versenyt.
Előnyök és hátrányok
Előnyök:
– Növeli a transzparenciát és a bizalmat a digitális információs ökoszisztémában, segítve a felhasználókat abban, hogy megkülönböztessék a hiteles forrásokat az AI által generált hamis információktól.
– Védi a tartalomkészítők jogait az emberi és gépi hozzájárulások közötti tisztább határok megszilárdításával, ami fokozhatja a szellemi tulajdonjogok érvényesítését.
– Egybevág a globális trendekkel az AI szabályozási megközelítéseiben, potenciálisan Kínát a felelős AI alkalmazásának szabványainak meghatározásában vezető szereplővé téve.
Hátrányok:
– Meggátolhatja az AI innovatív felhasználását kreatív iparágakban azzal, hogy szabályozási terheket ró, amelyek elriaszthatják a kísérletezést és az új fejlesztéseket.
– Olyan megosztott piac kialakulásához vezethet, ahol csak azok képesek megfelelni a szabályozásoknak, akik elegendő erőforrással rendelkeznek, marginalizálva a kisebb alkotókat.
– Kockázatot jelenthet egy olyan bizalmatlansági légkör létrehozására, ahol minden AI által generált tartalmat gyanakvással kezelnek, függetlenül annak potenciális értékétől vagy oktatási használatától.
Míg Kína navigál az AI által generált tartalom szabályozásának bonyodalmaiban, a globális megfigyelők figyelmesen követik az eseményeket, különösen ahogy más nemzetek hasonló szabályozási kereteket fontolgatnak. Az AI kormányzásának nemzetközi tája folyékony marad, a országok a fejlődés és a biztonság egyensúlyára törekednek.
További információért a technológiára és a tartalomkészítésre vonatkozó szabályozási intézkedésekről látogasson el a Tech Policy weboldalra.
