Roman RemberLegfrissebb kutatások szerint a generatív AI több mint harmincszor annyi energiát fogyaszt, mint a hagyományos keresőmotorok. Ez a riasztó statisztika Sasha Luccioni-tól származik, aki egy neves kutató, és célja, hogy fényt derítsen ennek a gyorsan fejlődő technológiának az ökológiai következményeire. Luccioni, aki orosz származású kanadai, 2024-ben a Time magazin által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választották, és már évek óta vizsgálja az AI programok, mint a ChatGPT és a Midjourney által kibocsátott emissziókat.
Montreálban egy konferencián Luccioni csalódását fejezte ki a generatív AI energiahatékonyságával kapcsolatban, amikor online keresésekre használják. A hagyományos keresőmotorokkal ellentétben, amelyek csupán információkat keresnek, ezek az AI modellek új tartalmat generálnak, ami hatalmas számítási teljesítményt igényel. Ez a követelmény jelentős energiafogyasztást eredményez, nemcsak a betanítás során, hanem a felhasználói kérdések megválaszolásakor is.
Az International Energy Agency adatai alapján az AI és a kriptovaluta szektorok összesen körülbelül 460 terawattóra elektromos energiát fogyasztottak 2022-ben, ami a globális termelés 2%-át teszi ki. Ezekre az aggasztó adatokra válaszul Luccioni, aki egy startup klímastratégiai vezetője, szénlábnyom-értékelő eszközt fejleszt ki a fejlesztők számára. Ez a rendszer a transzparencia előmozdítására és a felhasználók, valamint a fejlesztők efikásabb energiahasználatának irányítására törekszik.
Ahogy a Microsoft és a Google olyan célokat tűztek ki, hogy az évtized végére karbonsemlegessé váljanak, egyre növekvő üvegházhatású gázkibocsátással szembesülnek az AI alapú fejlődésük miatt. Luccioni hangsúlyozza az energia kezelésének fontosságát, és egy kiegyensúlyozott megközelítést sürget az AI használatával kapcsolatban.
A generatív AI környezeti hatása: Figyelemfelhívás szükségessége
Ahogy a generatív AI képességei egyre csak bővülnek, a hatalmas modellek működtetésének környezeti következményei egyre sürgetőbbé válnak. Míg jelentős figyelmet kaptak a generatív AI-hoz kapcsolódó energiafogyasztási adatok, elengedhetetlen, hogy mélyebbre ássunk a sokoldalú kihívásokba és a lehetséges megoldásokba, amelyek előttünk állnak.
Milyen mértékű a generatív AI szénlábnyoma a hagyományos számítástechnikához képest?
A generatív AI rendszerek nemcsak hatalmas mennyiségű energiát igényelnek a kezdeti betanításhoz, hanem folyamatos működési költségekkel is járnak, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az összesített szénlábnyomukhoz. Például a nagy modellek betanítása akár 500 tonna szén-dioxidot is kibocsáthat, ami összehasonlítható több átlagos amerikai autó életciklus-kibocsátásával. Ez a megdöbbentő szám hangsúlyozza az AI környezeti hatásainak holisztikus megközelítésének szükségességét, figyelembe véve nemcsak az energiafogyasztást, hanem a különböző AI-életciklus-szakaszok során kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásokat is.
Mik azok a kulcsfontosságú kihívások, amelyekkel szembesülünk e környezeti hatások kezelése során?
Az egyik fő kihívás az AI fejlesztők energiafelhasználásával kapcsolatos átláthatóság hiánya. Sok vállalat nem közzéteszi energiafogyasztását vagy az energiájuk forrásait, így nehéz a kutatók és a politikai döntéshozók számára egyértelmű képet nyerni az ipar környezeti hatásáról. Továbbá, ahogy a generatív AI iránti igény nő, az adatközpontok iránti kereslet is az egekbe szökik, ami aggodalmakat vet fel az erőforrások kimerülése és a földhasználat miatt.
Vannak viták a generatív AI környezeti lábnyomával kapcsolatban?
Igen, jelentős vita zajlik az AI fejlesztők és cégek etikai felelősségéről a környezeti hatásuk csökkentésében. A kritikusok azt állítják, hogy a gyors innováció érdekében a környezeti következmények figyelmen kívül hagyása rövidlátó és káros lépés. Ezenkívül egyre növekvő eltérések vannak abban a kérdésben is, hogy mi a legjobb módja a szabályozás megközelítésének ebben a területben, néhányan szigorú irányelveket támogatnak, míg mások a rugalmasság szükségességét hangsúlyozzák a technológiai fejlődés előmozdítása érdekében.
Mik a generatív AI előnyei a környezeti aggodalmak ellenére?
A generatív AI forradalmasíthatja az iparágakat azáltal, hogy fokozza a kreativitást, automatizálja a komplex feladatokat, és javítja a folyamatok hatékonyságát. Például a vállalatok kihasználhatják a generatív AI-t az tervezés, tartalomkészítés és adatfeldolgozás terén, ami gyakran megnövekedett termelékenységet és új munkahelyeket eredményez. Ezenkívül az AI technológiai fejlődése hozzájárulhat ökológiai célokhoz, mint például az energiahálózatok optimalizálása vagy fenntarthatóbb gyakorlatok kialakítása különböző szektorokban.
Milyen stratégiák valósíthatók meg a generatív AI környezeti hatásának minimalizálása érdekében?
A generatív AI szénlábnyomának csökkentéséhez a fejlesztőknek és a cégeknek prioritásként kell kezelniük az energiahatékonyságot az AI betanítása és működése során. Ehhez fenntarthatóbb energiaforrások használata, az algoritmusok optimalizálása energiatakarékosabb feldolgozás céljából és szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos projektekbe való befektetés tartozik. Továbbá, olyan eszközök, mint Luccioni szénlábnyom-értékelő rendszere, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a fejlesztőket tudatos energiahasználatra irányítsák.
Következtetés
Ahogy a generatív AI tájátéka folyamatosan fejlődik, a környezeti hatásának tudatosságának is növekednie kell párhuzamosan. A transzparencia előmozdításával, a fenntartható gyakorlatok bátorításával és olyan innovatív technológiák kifejlesztésével, amelyek csökkentik az energiafogyasztást, az ipar felelős jövő felé haladhat. A tudatosság és a proaktív intézkedések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az AI átalakító erővé válhasson anélkül, hogy veszélyeztetné bolygónk integritását.
További olvasmányokért az AI környezetünkre gyakorolt hatásairól látogasson el a MIT Technology Review és a Nature weboldalakra.
