Az Európai Bizottság 2018 óta tett különféle kezdeményezéseinek ellenére nemzetközi vezetőkkel összehasonlítva az Európai Unió (EU) területén kialakított Mesterséges Intelligencia (MI) ökoszisztéma alulteljesítéséről számolt be az Európai Számvevőszék jelentése. Az MI-be történő beruházások felgyorsítására irányuló erőfeszítések elmaradnak az Egyesült Államoké és Kínaé mögött, ahol a magánszektori befektetések lényegesen felülmúlják az EU adatokat.
Elemzések szerint 2018-tól 2020-ig az EU és az USA között az MI terén mutatkozó befektetési rés több mint megduplázódott, az EU több mint 10 milliárd euróval lemaradva. Ennek kezelésére a Bizottság stratégiákat dolgozott ki, melyek célja a MI fejlesztésének harmonizálása az összes tagállamban. Ezek között szerepelnek az MI kockázatainak vizsgálatára, szabályozások létrehozására és befektetések növelésére irányuló intézkedések. Azonban ezek intézkedések összehangolása hiányzik a tagállamokkal és a befektetési monitorozásra való szisztematikus megközelítéstől.
Az EU szembesül kihívásokkal az MI vezetésében a globális versenyben. A magánszektori befektetések kulcsfontosságú szerepet játszanak a szövetség képességeinek növelésében, különösen olyan feltörekvő szektorokban, mint a robotika, big data, felhőszámítás, nagyteljesítményű számítástechnika, fotonika és neurotudomány. Az EU által kitűzött befektetési célok, amelyeket mind köz- mind magánforrásokból tartalmaznak, évente elérnék a 20 milliárd eurót 2020 után, a következő években tervezett uniós finanszírozás növekedésével.
Ezek ellenére az EU MI befektetési célcsoportjai homályosak maradtak és nem változtak az 2018-as bevezetésük óta, jelezve az ambíciók és jelenlegi stratégia hatékonysága közötti eltérést. Bár növekedett a forráselkülönítés az MI kutatásokra, a magánszektorral történő együttműködés hiánya korlátozó tényező volt. Az EU-nak nemcsak finomítania kell kormányzati eszközeit és befektetési stratégiáit ahhoz, hogy teljesítse ambícióit, hanem jobban kell kiaknáznia a kutatási eredményeket a kereskedelmi alkalmazásokhoz. Ez alapvető fontosságú lenne annak biztosításához, hogy a 2030-ra megvalósuló célok mellett az EU előkelő helyet foglaljon el az MI területén, amikor a vállalkozások 75%-a MI technológiákat alkalmaz.
Kulcskérdések és válaszok:
1. Miért küzd az EU a globális szinten az MI befektetésekben való versenyben?
Az EU küzdelmét számos tényező okozza, ideértve a koordináció hiányát a tagállamok között, a hiányos és hatástalan befektetési stratégiákat, valamint a köz- és magánszektori befektetések közötti számottevő különbséget az Egyesült Államok és Kína vezetőivel összehasonlítva.
2. Mi az EU befektetési célcsoportja az MI terén, és változtak-e?
Az EU által kitűzött befektetési célok az 2020 utáni időszakra az évi 20 milliárd eurós MI befektetéseket célozzák meg mind köz- mind magánforrásokból. Azonban ezek a célok változatlanok maradtak az 2018-as bevezetésük óta, ami azt jelentheti, hogy az EU stratégiája nem megfelelően igazodik az MI fejlődésének és a globális verseny gyors üteméhez.
3. Milyen kihívásokkal szembesül az EU az MI vezetésének elérésében?
Azok között található a már említett befektetési rés, a koordináció hiánya és a rendszerszintű megközelítés hiánya, homályos befektetési célok és a kutatási eredmények kereskedelmi alkalmazásokra történő kihasználatatlansága. Továbbá, azzal kell szembenézni, hogy az etikus MI fejlesztés biztosítani fog-e iránymutatást, vagy akadályozást jelenthet a gyors innováció szempontjából, attól függően, hogyan végrehajtják őket.
Kulcskérdések vagy Viták:
1. Koordináció a Tagállamok Között: Meghatározó kihívás a szinergia és az együttműködés biztosítása az EU tagállamai között annak érdekében, hogy egy harmonizált és hatékony MI befektetési stratégiát érjenek el.
2. Szabályozás és Innováció Egyensúlya: Az EU arról ismert, hogy a adatvédelemre és etikai normákra helyezi a hangsúlyt, mint például az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). Az egyensúly megtalálása a szigorú MI-szabályozás és az innováció elősegítése között vitatott és kényes kérdés.
3. Állami és Magánszektori Befektetések: Világos szakadék mutatható ki az állami és magánszektori befektetések méretében és gyorsaságában, az utóbbi lassúságaként érzékelve a globális versenytársakhoz képest.
Előnyök és Hátrányok:
Előnyök:
– Az EU hangsúlyt fektet az etikus MI-ra, ami egy megbízható és fenntartható MI ökoszisztémát teremthet.
– A szoros együttműködést biztosító egységes megközelítésből fakadó szinergia erős keretet nyújthat a tagállamok közötti erős együttműködéshez.
– Az Unió a jövő években tervezett finanszírozás növelése azt jelzi, hogy elkötelezetten küzd a jelenlegi hiányosságok leküzdéséért.
Hátrányok:
– Az EU jelenlegi stratégiája lehet, hogy túl merev és lassú a gyors változásokhoz az MI szektorban való alkalmazkodás terén.
– A homályos befektetési célok és az alulteljesítés lehetősége folyamatos lemaradást okozhat az USA és Kína mögött.
– Az általánosan szigorú szabályozás potenciálisan akadályozhatja az innovációt és elrettentheti a magánszektori befektetéseket.
Az EU AI kezdeményezéseivel és erőfeszítéseivel kapcsolatban további információkért, valamint műszaki fejlesztési stratégiájuk megértéséhez kérjük, látogasson el az Európai Bizottság Digitális Stratégiájához a hivatalos weboldalakon, mint például: Európai Bizottság – Digitális Stratégia és az Európai Számvevőszék vonatkozó jelentéseire a Európai Számvevőszék. Ezek a linkek hiteles információforrások az adott témában, és értékesek mindazok számára, akik mélyebben szeretnének beleásni magukat az EU terveibe és politikáiba az MI fejlesztés kapcsán.
The source of the article is from the blog agogs.sk