A japán miniszterelnök, Kishida Fumio beszédet tart az OECD Miniszteri Tanácsának megnyitó ünnepségén
A párizsi, Franciaországban tartott gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet (OECD) Miniszteri Tanácsának presztízsű megnyitó ünnepségén Japán miniszterelnöke, Kishida Fumio lépett a globális reflektorfénybe. Mint az elnöklő ország, egy kulcsfontosságú beszédet mondott, amely az új generációs mesterséges intelligencia (AI) nemzetközi iránymutatásainak kidolgozására összpontosított.
A „Hiroshima AI Kezdeményezés” megalapozza a biztonságos AI-t
Beszédében Kishida bemutatta a „Hiroshima AI Kezdeményezést”, egy stratégiai keretrendszert, amelyet a nemzetközi AI-szabályozások kidolgozására terveztek. Japán elkötelezettségét hangsúlyozta azon AI-tárgyalások támogatása mellett, amelyek biztonságos, megbízható és bizalomgerjesztő AI-t céloznak, és erős vágyát fejezte ki, hogy ebben a globális erőfeszítésben élre törjön. Ázsiát szem előtt tartva Kishida kiemelte az OECD gazdasági rendszer szabad és méltányos látomásának kiterjesztésének alapvető fontosságát.
Japán az OECD elnökségét vállalja először 2014 óta
A két napig tartó miniszteri tanácskozásnak ez az első alkalom, hogy Japán veszi át a vezetést majdnem egy évtized után. Az általános generatív AI mellett miniszterelnök Kishida hangsúlyozta az ingyenes kereskedelem és a gazdasági biztonság egyéb nemzetközi kérdésekhez való hozzáállás jelentőségét is. Jobb bérekre és egy növekedésorientált gazdaságra törekvő nemzeti gazdaságpolitikáját támogatta.
Japán létrehozza az „AI Folyamat Barátait”
OECD-székesztése előtt Kishida bejelentette az „AI Folyamat Barátai” csoport létrehozását az AI kezdeményezés támogatásának kiterjesztésére. Arra kérte azokat az országokat, akik osztják Japán vízióját, hogy együttműködjenek az AI haladásából fakadó közös lehetőségek és kockázatok elleni fellépésben. Emellett konkrét lépéseket javasolt a „Data Free Flow with Trust” (DFFT) protokoll végrehajtására.
Együttműködés az Gazdasági Kényszerítések Ellen és a Kulcsfontosságú Technológiák Védelméért
Továbbá a japán vezető azon szükségességéről beszélt, hogy együtt kell működni az gazdaságot a kényszerítések ellen védelmezve, a beszállítási láncok erősítésében és a kulcsfontosságú technológiák védelmében. Az előző évben Hiroshimában tartott Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet csoportmunkálatainak eredményeit idézve Kishida egyértelmű üzenetet közvetített az együttműködés melletti elkötelezettségről az azonos gondolkodású országok és intézményekkel.
Japán szerepének fontossága a globális AI-gazdálkodásban
Japán vezető szerepe az AI megbízható keretrendszerének támogatásában az OECD csúcstalálkozón rendkívül releváns a tekintettel az ország nagy globális technológiai innovátor és gazdasági erő szerepére. Az AI-re adott hozzáállása nemcsak Ázsiára, de a világközösségre is jelentős hatással lesz, hiszen az AI következményei határok feletti jellegűek. Japán egyedi társadalmi-gazdasági háttere, beleértve demográfiai kihívásait, és világ egyik legnagyobb gazdaságának pozíciója jelentős részesedést ad a mesterséges intelligencia technológiák fejlesztésében és szabályozásában.
Fontos kérdések és válaszok:
1. Miért fontos az AI-gazdálkodás terén a nemzetközi együttműködés?
A nemzetközi együttműködés biztosítja, hogy az AI rendszereket közös etikai irányelvek és szabványok alapján fejlesszék és használják, elősegítve a felelős innovációt, amely összhangban van az emberi jogokkal és a demokratikus értékekkel.
2. Mi az a „Data Free Flow with Trust” (DFFT)?
A DFFT egy japán által felvetett kezdeményezés, hogy az adatok szabadon áramolhassanak a határokon át, miközben biztosítják a magánélet, az adatvédelem és az iparjogvédelem tiszteletben tartását.
3. Mi teszi az „Hiroshima AI Kezdeményezést” fontos lépéssé az AI-gazdálkodásban?
A kezdeményezés arra törekszik, hogy közös nemzetközi keretrendszert alakítson ki, amely az AI gazdasági és társadalmi előnyeit egyensúlyba hozza a biztonság, a magánélet és az etikai szempontok figyelembevételével.
Kulcsfontosságú kihívások és viták:
– Közös szabványok kialakítása: A különböző kulturális, jogi és gazdasági rendszerek számára elfogadható nemzetközi irányelvek kidolgozása továbbra is bonyolult kihívás marad.
– Adatvédelem: Az adatok szabad áramlásának egyensúlyozása szigorú adatvédelmi szabványokkal ellentmondásos kérdés, különösen a különböző nemzeti adatvédelmi törvények mellett.
– Gazdasági biztonság: Lehetnek aggodalmak a hazai gazdasági érdelek védelme és a globális együttműködés és szabad kereskedelmi támogatás közötti feszültség miatt.
Előnyök és hátrányok:
– Előnyök: Egy megbízható AI keretrendszer biztonságosabbá, etikusabbá és igazságosabbá teheti az AI implementációkat. Az erősített nemzetközi együttműködés és a bizalom az AI-t használó rendszerek és szolgáltatások gazdasági előnyeit erősítheti.
– Hátrányok: Egy egységes globális keretrendszer kidolgozása lehet lassú, ami megnehezíti az előnyös AI technológiák időben történő elfogadását. Kockázatai is vannak annak, hogy az országok vagy entitások esetleg geopolitikai érdekeik előmozdítására használják az AI-gazdálkodási tárgyalásokat.
További információért az OECD politikáiról a jobb világért látogasson el a weboldalukra itt: OECD.