Egy áttörő megközelítés az óceánok védelmében most zajlik, mivel a Halászati Tudományi Nemzeti Intézet (NIFS) kutatói bejelentették, hogy megváltoztatják figyelőrendszerüket, hogy felvegyék a harcot az oxigénhiányos halott zónák ellen a partközeli vizekben. Korábban, nyáron két hetente frissítéseket nyújtók a dél-koreai partokon, most azonban a NIFS heti jelentéseket kínál, hogy minimalizálja az ilyen oxigénszegény vízösszegyűlések okozta akváriumi károkat. Ráadásul az intézet mesterséges intelligencia technológiákat használ az előrejelzésre és vizsgálatra a Jinhae-öböl három belső területén.
Az oxigénszintje 3㎎/L alá csökkenő halott zónákat a tengeri lények légzési tevékenységeinek gátlása jellemzi, jelentősen károsítva az akvakultúrát. Ez a jelenség a nyári hónapokban jelentkezik, amikor a felszíni víz hőmérséklete emelkedik, megakadályozva a hideg mélytengeri víz keveredését a felszíni vízzel, és oxigénhiányt okozva az alsó rétegekben. Főként azokban az előnyben részesített öblökben ered, ahol rossz a vízáramlás, halott zónák tömeges elhalálhoz vezetnek az akvakultúrában és veszélyt jelentenek a tengeri biodiverzitásra.
A NIFS real-time figyelőrendszereket alkalmazva 2015 óta bővítette megfigyelési hálózatát 4-ről összesen 18 helyszínre, óránkénti vízhőmérséklet- és oldott oxigénszint-figyelésekkel májustól novemberig. Ezekből a rendszerekből származó nagyméretű adatok alapján a kutatók AI-alapú előrejelző modelleket kívánnak alkalmazni a halott zónák megjelenésének előrejelzésére, egy pilóta programmal tervezve három kulcsfontosságú pontot a Jinhae-öbölben. Az AI alkalmazása a Jinhae-öböl halott zónáinak előrejelző elemzésében átlagos 65-75%-os pontossági rátát mutatott, jelezve egy ígéretes jövőt ennek az innovatív technológiának a pontosságának további fokozásában.
Oceánmegőrzés forradalma: Halott Zónák Túlmutató Erőfeszítések Halott Zónákban
Azt a célt szolgálva, hogy további forradalmi változások történjenek az óceánvédelem érdekében, a kutatók olyan fejlett technológiákat vizsgálnak, amelyek túlmutatnak az oxigénhiányos halott zónák kezelésén a partközeli vizekben. Míg a valós idejű monitorozó rendszerek és AI alkalmazások jelentősen segítettek az oxigénhiányos halott zónák előrejelzésében és enyhítésében, vannak további kritikus szempontok is az óceánok védelme terén, amelyek figyelmet érdemelnek.
Egy sürgős kérdés, ami felmerül, hogy hogyan használhatók ezek a technológiai fejlesztések a műanyagszennyezés elleni küzdelemben, ami világszerte fenyegeti a tengeri ökoszisztémákat. Lehetséges-e az AI alkalmazása a tengerben felhalmozódó műanyagszemét nyomon követésére és kezelésére, a tisztítási erőfeszítések és a politikai beavatkozások célzott beavatkozási lehetőségek iránti bepillantást nyújtva?
Másik fontos megfontolandó kérdés a klímaváltozás hatása az óceán egészségére. Az emelkedő tengeri hőmérsékletek, az óceánok savasodása és a változó áramlatok súlyosbítják a tengeri élet által felmerülő kihívásokat. Hogyan lehet kihasználni az innovatív technológiákat a szélesebb körű környezeti változások monitorozásában és reagálásában, az óceán biodiverzitásának megóvására a klímaváltozással kapcsolatos nyomásokra való válaszként?
A halott zónák túlmutatásán, egy jelentős kihívás abban rejlik, hogy hatékonyan össze kell egyeztetni a védelmi erőfeszítéseket a fenntartható erőforráskezeléssel. Lehetségesek vitás kérdések az óceánok védelmében való fejlett technológia használatával kapcsolatban, különösen az adatvédelem kérdései, az eszközök hozzáférésének méltányos volta és a beavatkozási stratégiák nem kívánt következményei?
Az előnyeit az óceánvédelemben a fejlett technológia felhasználásának azok a képességét jelentik, hogy valós időben hatalmas mennyiségű adatot tudunk gyűjteni, lehetővé téve gyors reakciókat a környezeti veszélyekre és nagyobb pontosságot a védelmi tervezésben. Az AI vezérelt prediktív modellek értékes bepillantásokat nyújtanak a proaktív intézkedések számára, a károk minimálisra csökkentésével és az erőforráskezelési gyakorlatok fokozottabb hatékonyságával.
Azonban, szemlélhető hátrányai közé tartozik a komplex technológiai rendszerekhez való függés, amelyek sebezhetővé tehetik őket működési hibák vagy kiberfenyegetések esetén. Ezen felül, az is felmerülhet, hogy bedőlhetnek a hagyományos tudás és gyakorlatok a tengeri megőrzésben, kérdéseket vetve fel az előnyök méltányos elosztása kapcsán, amit a technológiai fejlesztések nyújthatnak.
További betekintésekért és fejlesztésekért az óceánvédelmi technológiák terén az érdeklődő olvasók felfedezhetik a legújabb innovációkat ezen a területen a Tengeri Védelem domain oldalon. Ez a domain gazdag forrásokat kínál a legmodernebb technológiákban, a védelemi kezdeményezésekben és interdiszciplináris megközelítésekben, amelyek a tengereket a jövő generációi számára kívánják megóvni.
The source of the article is from the blog lokale-komercyjne.pl