Új technológiai forradalom az IAM által

Az IAM (Integrált Automatizált Megoldások) megjelenése számos iparágban megkérdőjelezhetetlenül megtörtént és forradalmi módon alakítja át az üzleti folyamatokat. Nem csupán a munkahelyi környezetet, de a munkaerőpiacot is alapjaiban rengeti meg ez az új technológiai fejlesztés.

A vállalatvezetők és a munkaerőpiacon érintett felek körében számos kétértelműség és változás figyelhető meg az IAM alkalmazása kapcsán. Az IAM alapú technológiák, például az Álláspeak, számos feladatot képesek átvenni a humán munkaerőtől, így felvetve a kérdést: vajon az AI teljes mértékben helyettesíti az embereket, vagy csak segíti és fejleszti az általuk végzett munkát?

A munkaerőre gyakorolt IAM hatásainak tekintetében még mindig zajlanak a viták, azonban egyre világosabbá válik, hogy a vezetők ezeket az innovációkat eszközként kezelik a munkaerő átszervezése során. Az IBM például 17%-kal növelte részvényeinek árát idén, ennek egyik hajtóereje az AI alkalmazása volt a vállalaton belül. Az IBM vezérigazgatója, Arvind Krishna nyíltan elismerte, hogy az AI részben vagy teljesen képes lehet helyettesíteni munkaköröket. Valójában Krishna elárulta, hogy az AI segítségével a vállalat 700-ról mindössze 50 munkavállalóra csökkentette a manuális HR-feladatokban dolgozók számát, lehetővé téve a cég számára, hogy más célokat fókuszáljon.

A döntéshozók számára tett kijelentései azonban kevert jellegűnek tűnnek. Kezdetben úgy tűnt, hogy az AI helyettesítheti bizonyos pozíciókat, csupán később állította, hogy az AI több állást teremt, mint amennyit elvenne. Ennek megfelelően az újratervezés és az AI technológiák elterjedésének végleges ítélete bizonytalan marad.

Mindazonáltal egy nemrég készült, a beautiful.ai által végzett 3 000 vezetői felmérés azt mutatja, hogy számos vezető fontolóra veszi az IBM által követett példa követését. A megkérdezett vezetők döbbenetes 41%-a kifejezte szándékát, hogy idén költséghatékonyabb IAM termékekkel váltson ki dolgozókat, ami a munkaerőt átformáló potenciális változásokra utal.

A növekvő érdeklődés az IAM automatizáció iránt azonban az elégedetlenség és a bizonytalanság hulláma közepette tapasztalható a munkavállalók körében. A legfrissebb kutatások szerint a munkavállalók morálja történelmi mélyponton van, sokan elveszítették hitüket szakmájukban a folyamatos pandémia közepette. Az jövedelemnövekedés ugyan meghaladja az inflációt, mindezt a gazdasági bizonytalanság évei által érintett háztartásokban azonban nem érzékelhető. A szakszervezeti tagság történelmi mélyponton marad, a népszerűségi hullámok ellenére, és a sztrájkok és munkaviszonyok megszűnése 280%-kal nőtt az elmúlt év során.

Ellentmondás, hogy míg a munkavállalók jobb fizetésért és állásgaranciáért küzdenek, néhány vezető inkább az IAM eszközöket részesíti előnyben a béremelésekkel szemben. A felmérés szerint majdnem a vezetők fele (48%) úgy véli, hogy vállalatuk hasznot húzhat abból, ha jelentős részét az IAM technológiákra alapozza. Továbbá 45% úgy látja, hogy ezek az innovációk lehetőséget kínálnak a munkavállalói bérek csökkentésére a manuális munka iránti csökkenő igény miatt.

Lehet, hogy néhány vezető a széles körben elterjedt félelem helyett tudománynak vagy pusztán őket is érintő fejleményeknek van kitéve az IAM forradalmában. 2023-ban, amikor az IAM először hatalmas lendületet vett, óriási paranoiát váltott ki az emberisége körében. Azonban az idő múlásával új elméletek születtek, amelyek azt sugallják, hogy az AI nem teljesen helyettesíti az emberi munkavállalókat, hanem képességeiket kiegészíti. A munkahelyi sebezhetőség szintje számos tényezőtől függhet, mint például a szektor, a senioritás és a földrajzi elhelyezkedés. Érdekes módon jelentős számú alkalmazott kifejezte vágyát az AI oktatására annak érdekében, hogy jobban megértsék a technológiát, amelytől tartanak.

A jövő munka világát illetően olyan befolyásos gazdasági szerzők között láthatók eltérő vélemények, mint például az optimizmus, amely a magas fizetésű munkahelyek sokaságát jövendöli az AI által vezérelt világban, vagy azok a figyelmeztetések, amelyek földrajzilag és demográfiai szempontból koncentrált negatív hatásokról szólnak. Ezek a viták erősítik az olyan bizonytalanságokat, amelyek körülveszik az AI valódi hatásainak munkaerőre gyakorolt következményeit.

Miközben az inverzorok milliárdokat öntenek az AI-be, összehasonlítva azt a ’90-es évekbeli tőzsdei boommal, óvatos hangok azt tanácsolják, hogy kerüljük a korai következtetések levonását az AI által okozott radikális élet- és munkaváltozásokról. Rana Foroohar a Financial Times-tól arra figyelmeztet, hogy még mindig az AI innovációjának korai szakaszában tartunk, és igazi hatása évtizedek alatt fog kibontakozni. Emellett arra is figyelmeztet, hogy az AI buborék kialakulásának veszélyére, amely akár a közeljövőben is kipukkadhat.

Ebben a felfedezetlen területen a vezetők talán nem rendelkeznek azzal az AI-rugalmassággal, amivel azt hiszik, hogy rendelkeznek, hogy megfékezzék a munkavállói lázadásokat. Emellett bár részben bizonyos szinten védettek lehetnek döntéshozó szerepük miatt, a vezetők maguk sem immunisak az AI által okozott fenyegetésekre. Az elvégzett felmérés 48%-a úgy véli, hogy az AI eszközök veszélyeztetik fizetéseiket, aminek következtében a bérek csökkenése várható a munkaerő széles körében. Továbbá 50% kifejezte aggodalmát a vezetői pozíciók egyenesen a fizetéseik csökkentésének kapcsán.

Ellentétben a közhiedelemmel, a legtöbb vezető nem arra törekszik, hogy teljesen robotokkal cserélje le teljes munkaerőpiacát. Inkább a vezetők 66%-a érdekelt az AI eszközök használatában, hogy növelje munkatársaik produktivitását. Mindössze egy kis csoport (12%) szándékozik teljesen automatizálni munkaerőpiacát.

Az AI folyamatosan pusztán és aggodalommal körülvevő témaként marad. Lehetőségét, hogy különböző iparágakat felzilálja és átalakítsa, nem lehet tagadni, azonban a munkahelyek és munkavállalókra gyakorolt valódi hatás továbbra is bizonytalan. Ahogy az AI irányította jövőbe lépkedünk, fontos az innováció és az emberi tényező közötti egyensúlyt mérlegelni.

Gyakran Ismételt Kérdések (FAQ)

The source of the article is from the blog tvbzorg.com

Privacy policy
Contact