Az mesterséges intelligencia (AI) megjelent mint egy erőteljes eszköz a egészségügyi eredmények javításában. Nemcsak forradalmasította az egyéni páciensek diagnózisát és kezelését, de most az összetettebb közegészségügyi aggodalmak kezelésének potenciáljával is rendelkezik.
Az egészségügyi szervezetek egyre inkább felfedezik az AI képességét az egészségi egyenlőtlenségek kezelésére, fókuszálva a társadalmi egészség meghatározó tényezőire (TSDM). Ezek a meghatározó tényezők, mint például gazdasági stabilitás, oktatáshoz való hozzáférés, környék és beépített környezet, valamint társadalmi és közösségi kontextus, jelentős szerepet játszanak az egyén egészségügyi eredményeinek kialakításában.
Az AI felhasználásával az egészségügyi szervezetek óriási mennyiségű adatot tudnak elemző, beleértve a strukturálatlan információkat az orvos jegyzeteiből és egészségügyi nyilvántartásokból, hogy azonosítsák és kezeljék az egészség eredményeire ható nem-orvosi tényezőket. Jólétmodell, mely összehasonlítja az SDOH adatokat az igényeikkel lehetőséget nyújtott a kockázati besorolás javítására és célzott intervenciók értesítéseire.
Miért fontos a egészségügyi egyenlőtlenségek szűrése?
Az egészségügyi eltérések, melyek a különböző demográfiai csoportok közötti egészségügyi eredmények különbségeire utalnak, egészségügyi egyenlőtlenségekké válnak, ha azokat rendszeres társadalmi körülmények, mint a szegénység és a rasszizmus hajtják. Ezeket az egyenlőtlenségeket különböző TSDM-okra lehet ábrázolni, amelyek befolyásolják, hogyan élnek és öregszenek az emberek.
Hogyan segít az AI?
Az AI modellek matematikai keretrendszerek vagy algoritmusok, melyek lehetővé teszik a számítógépek számára, hogy összetett feladatokat végezzenek és döntéseket hozzanak folyamatosan feldolgozott adatokon alapulva. Tanulmányok kimutatták, hogy az AI modellek hatékonyan képesek megtalálni és szervezni az SDOH-adatokat a szöveges alapú orvos jegyzetekből, meghaladva az orvosok Nemzetközi Betegségek Osztályozása (ICD) kódjainak rögzítési képességeit.
Az AI modellek használtak a kockázati besorolási modellek fejlesztésére, amelyek különböző forrásokból, beleértve a SDOH tényezőket, gyűjtenek adatokat a legnagyobb kockázatú betegek azonosításához. A korai azonosítás lehetővé teszi az ápolási erőforrások hatékony elosztását.
Vannak-e kockázatok?
Azonban az AI nagy lehetőségekkel jár, kockázatok és kihívások is vannak, amelyeket meg kell oldani. Az egyik fő aggodalom az emberi előítéletek jelenléte az AI algoritmusokban. Gondot kell fordítani arra, hogy ezek az előítéletek, melyek rasszizmust és osztályelkülönülést tarthatják fenn, ne erősödjenek meg az egészségügyi beállításokban. Az előítéletek, beleértve az explicit hozzájárulást a betegek adatainak felhasználásához, segíthetnek a bebörtönzésnek ezeknek az előítéleteknek a csökkentésében.
Az AI technológiához való hozzáférés is kritikus probléma. A kis jövedelmű lakosság leginkább profitálhat az AI modellekből, de hozzáférhetnek lehet, van költsége a beállítás és fenntartás, valamint műszaki infrastruktúra követelmények miatt. Az alacsonyabb költségek és az hatékonyság fenntartása szükséges az esélyegyenlőség fennmaradásához az AI egészségügyi technológiákhoz.
Emellett az AI modellek alkalmazkodóaknak kell lenniük és képeseknek kell lenniük a különböző régiókban, korban, nemben és orvosi előzményekben bekövetkezett különbségek számítására. A különböző adatok bevezetésének programozási és képzési szakaszai segíthetnek az adatok eltolódásának kockázatának kezelésében és a modellek alkalmazhatóságának javításában a populációk között.
Összefoglalva, az AI potenciállal rendelkezik az egészségügy átalakítására az egészségi egyenlőtlenségek kezelésével és a közegészségügyi eredmények javításával. Azonban fontos navigálni azzal járó kockázatokat, amelyek az előítéletekkel, hozzáférési akadályokkal és adatkorlátokkal járnak, hogy biztosítsuk, hogy az AI minden egyént, függetlenül társadalmi gazdasági helyzetüktől vagy lakóhelyüktől megsegítsen.
The source of the article is from the blog aovotice.cz